Parizek, Elek: Vasárnapi és ünnepi evangeliomoknak értelmezése ifjuság számára : Gyakorlati segédkönyvül hitoktatók, s hitszónokok használatára. 1. kötet (Pest, 1846) - 10.060a

hatni javulását. De hakinél a vétkes tény után minden szégyen elenyészik, az bizonnyal más nagyobb vétkekre is kész. Illyenben tulajdon vétkeinek érzete megtompul, az ész tévelvekhez szokik, a szív a gonoszban megke­ményedik, az akarat bármilly bűnös tényre hajlandó; s igy nyílnak meg az illy szégyentvesztette ember előtt saját vesztének kapui. 3) Példa. Nem kévéssé örvendtek Józsefnek test­vérei, a mint öcscsöket a Mandianitáknak eladván, bo- szújokat rajta kitöltötték. Ok ime gonosz tett utón olly nyugodt megelégedéssel ültek ételhez, mintha legdicsé- retesb cselekvényt vittek volna véghez. Azonban e kár­örömüket későbben drágán megfizették, a midőn vára­kozásuk ellen egyiptomi alkirálylyá lett öcscsöket lisz- tisztelniök kellett, s általa kémek gyanánt letartóztattak. Móz. 1. k. 37, 25. 4) S z e n t i r a t i szöveg. Ne kövesd erős­ségedben, mond Sirák fia, a te szived kaján- ságát: és ne mondjadrmi módon tehettem?vagy ki vet engem alája az én cseleke delimért? Mert az Isten boszútállván boszú táll.Ne mond­jad vétkeztem, és mi szomorúságom történt? mert a fölséges tűrő fizető. Sirákf. 5, 2. 3. 4. 5) Emlék mondatok. Ha a szemérem elveszett, minden elveszett. — Rövid élvezet, hosszú bánat.—A vé­tek nem becsület. 6) Fohász az Istenhez. Szent Isten! ki min­den gonoszságot gyűlölsz és utálsz: miként találjak gyönyört abban, mi annyira ellenedre van? — Soha se vedd ki Uram! a szemérmet, a romlatlan szívnek eszen­de jelét lelkemből, ha netalán emberi gyarlóságból bűnbe esem. Ne engedj gonosz emberek szokásaként szemérem és félelem nélkül vétkeznem, vagy vétkes lény fölött örvendeznem; hanem inkább tedd, hogy minden véteknek illetlenségét és kárát szivem mélyéből érez­tem, és bűneimet igazán megbánjam. Amen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom