Parizek, Elek: Vasárnapi és ünnepi evangeliomoknak értelmezése ifjuság számára : Gyakorlati segédkönyvül hitoktatók, s hitszónokok használatára. 1. kötet (Pest, 1846) - 10.060a

347

életét adá üdvösségünkért. — Milly munkás hálára éb- reszszen mind ez bennünket, milly viszonszeretetre, és szükségekben hozzá vonzó fiúi bizalomra gyúlasz- szon! A jó gyermekeknek is hozzá kell szokni arról, mit a Megváltó érettök cselekvők, és most is cselekszik, gyakran megemlékezni, s azt teljes szívből köszönni. De őrizkedniük is kell e jó pásztort és atyát engedetlenség vagy pajkosság által megszomorítani, ha valóban hű juhai vágynak maradni. Minthogy t. i. maga mondja, hogy az ő juhai értik szózatát, és annak engedelmeskednek: szükséges, hogy isteni szavait, valahányszor azok a tanodában fejlegeltetnek, figyelemmel halgassák, és a szerint híven éljenek, mert ez valódi bélyege a jó juhnak.

e) Valamint Jézus a híveket juhainak nevezi, úgy ama gyülekezetei is, mellyel egymás közt képeznek, akolhoz hasonlítja. Váljon Jézus Krisztus idejében a hívők sorába tartoztak-e minden emberek? bele számlál- talhattak-e ennélfogva mindnyájan ezen akolba? Ez okból mondá tovább: Egyéb juhaim is vannak, mely- lyek nem ezen a k ólból valók, az az, egyéb emberek is, kik eddig se az igaz Istent el nem ismerik, se bennem mint Üdvözítőjükben nem hisznek. Ezek főleg a pogányok voltak, kik ekkor még Krisztus igaz anyaszentegyházába meghíva nem voltak.

f) De nem kivánt-e Üdvözítőnk hit által minden embert üdvözíteni? s nem azon czélból jött-e a világra, hogy mindnyájokat hit által vezesse az igaz religióra, és Isfcenök ismeretére? Nem lesz-e tehát az igaz hitre térő hitetlen Krisztus igaz juhává. Nem tartozik-e tehát a híveknek azon gyülekezetébe, mellyet Jézus itt akolhoz hasonlít? A hitetlen embernek e szerencsés megtérését jövendöli itt meg Jézus jövő időkre: „Eljő az idő, mellyben a hitetlenek is az igaz hitnek fövétele állal mindnyájan az én aklomba fognak vezettetni. Ok is egykor hiveimmel egy gyülekezetét képezendnek, s én ne