Parizek, Elek: Vasárnapi és ünnepi evangeliomoknak értelmezése ifjuság számára : Gyakorlati segédkönyvül hitoktatók, s hitszónokok használatára. 1. kötet (Pest, 1846) - 10.060a
▼ 344 Miért nem hitte tehát mindjárt Jézus feltámadását? Mert nem látta öt. És miért nem látta ? Mert nem volt a többi apostolok társaságában. Nem volt-e tehát e gyülekezet- bőli távoliéle ártalmára? És ama társaság, mellyet elmulasztott, nem volt-e jámbor és okos társaság? Jó-e tehát jámbor és okos társaságból az embernek magát kivonni ? A z erkölcstanítmánynak bővítése. Lásd böjt másod vasárnapján a harmadik rovatot. Husvét után második Vasárnapon. ^cist-xsG-j f Oy tt~~ /o. Evangeliom s z. Lukács 18,31—43. Az időben monda Jézus a farizeusoknak: En vagyok a jó pásztor a). A jó pásztor lelkét adja az ö juhaiért b). A béres pedig, a ki nem pásztor, kinek a juhok nem tulajdoni, látja a farkast jöni, és elhagyja a juhokat, és elfut, és a farkas elragadozza, és eloszlatja a juhokat: a béres pedig elfut, mert béres, és nincs neki köze a juhokhoz c). En vagyok a jó pásztor, és ismerem az enyimeket, és ismernek engem az enyimek. A mint az atya engem ismer, én is ismerem az atyát, és az én lelkemet leteszem az én juhaimért d). Egyéb juha- im is vannak, mellyek nem ezen akolból valók e) ■ azokat is el kell hoznom, és az én szavamat hallgatják, és egy akol lészen, és egy pásztor f). Az evangeliomnak értelmezése. aj Minden juhnyáj mellett szokott ember lenni, ki azt a legelőre vezeti, s táplálatáról nem különben, mint föntartásáról gondoskodik. Ezen embert pásztornak nevezzük. Már minthogy Jézus azoknak, kik a hit által hozzá ragaszkodtak, lelkeit erkölcsi értelemben szinte legeltette üdvös tanitmányival, minthogy igaz boldogságukról minden időben atyailag gondoskodott, és mitsem kivpnt annyira, mint ideigleni és örök üdvöket: ugyanezen prteményben ittmagátalelkek jó pásztorának
