Parizek, Elek: Vasárnapi és ünnepi evangeliomoknak értelmezése ifjuság számára : Gyakorlati segédkönyvül hitoktatók, s hitszónokok használatára. 1. kötet (Pest, 1846) - 10.060a

I

ELSŐ FÉLÉV.

Advent első Vasárnapjától Pünkösdig-.

Advent első Vasárnapján.

Evangeliom sz. Lukács El, 25—33.

Az üdöben monda Jézus az ö tanítványinak: Jelek lesznek a napban , és holdban , és a csillagokban a), és a földön a népeknek szo- rongatása, a tenger zúgása , és a haboknak felháborodása miatt b), elszáradván az emberek azoknak félelme, és várakozása miatt, mellyek az egész világra következnek; mert az egek erei megindulnak c) : és akkor látják az ember fiát eljöni a felhőkben nagy hatalommal és dicsőséggel d). Ezek pedig meg kezdvén lenni feltekintsetek , és emeljétek föl fejeiteket: mert elközelget a ti váltságtok e). Lássátok a fügefát, és minden fákat. Mikor immár magokból gyümölcsöt hoznak, tudjátok, hogy közel van a nyár; úgy ti is, mikor látjátok ezeket meglenni, tudjátok, hogy közel vagyon az Isten országa f). Bizony mondom néktek, hogy el nem múlik e nemzetség, inig mind ezek meg nem lesznek. Az ég, és föld elmúlnak, az én beszédim pedig el nem múlnak g).

Taglalása és értelmezése ezen evangeliomnak.

a) Ha valamelly szokatlan tünemény látszik az égen, pl. nap- vagy holdfogyatkozás, üstököscsillag, nagy vörösség, vagy égő golyó, s több efélék, közönségesen megijednek az emberek, s azt valamelly szerencsétlenség előjelének tartják. Bár ez magában véve tévedés, annyi mégis bizonyos, hogy a végső Ítélet