Parizek, Elek: Vasárnapi és ünnepi evangeliomoknak értelmezése ifjuság számára : Gyakorlati segédkönyvül hitoktatók, s hitszónokok használatára. 1. kötet (Pest, 1846) - 10.060a

300 az érzékiségbe merült zsidók előtt. S minthogy szokott durvaságuknál fogva a szellemit az anyagitól megválasz­tani nem tudták, azt gondolták, hogy Jézusnak e sza­vaiban nyilvános ellenmondás fekszik. „Hogy lehet az, kiáltának, hogy Ábrahám téged, s te Ábrahámot láttad, ki sokkal előbb élt náladnál, holott te még ötven éves sem vagy, következőleg sokkal későbben születtél, mint ö. ij De nem volt-e Jézus Isten és ember egyszers­mind? És nem örökkévaló-e az Isten? — Nem létezett-e tehát Jézus már akkor, midőn Ábrahám élt, sőt sokkal előbb, mint ez? Azért mondá Jézus a bárdolatlanzsidók­nak: Bizon y, bizon y mondom nektek: minekelötte Ábrahám lenne, én vagyok, az az: „Igazán meg kell vallanom, hogy sokkal előbb léteztem, mint Abra­hám, mert isteni természetemnél fogva öröktől élek. Mint Isten tehát már Abrahámtól imádtattam, mint Megvál­tója pedig az emberi természetnek, általa ekkorig vá­rattam.“ Ä) Az Üdvözítőnek e szavai elég világosak voltak arra, hogy a zsidókat is istensége felöl meggyőzzék, s misem hiányzott részökről, mint azt elismerni, és Jézus­ban hinni. Azonban míg szellemi értelemben szólott hoz- zájok, érzéki elfogultságuk nem engedé szavait megér­teni, és mo-st, midőn világosan szólott hozzájok, szinte istenkáromlónak tárták, ki magát isteníti. Minthogy pe­dig Mózes törvénye az istenkáromlókat megkövezni pa­rancsolta, tüstént kövek után nyúltak, hogy öt megkö­vezzék. ^Erkölcsi jegyzet. Ez vala a gonosz emberek­nek köszöneté,mellyel jutalmazták azt, kitől olly sok jót hallottak. Kívánatos volna, hogy soha egy tanuló se ha­sonlítana e hálátlan zsidókhoz, és ne lenne ellenszegülés, gonosz megszólás, és rágalom által tanítói iránt hálát­lanná! Mi több azon jó tanitmányokat és testvéri intése­ket is, mellyeket társától vesz a gyermek, fogadja há-

Next

/
Oldalképek
Tartalom