Parizek, Elek: Vasárnapi és ünnepi evangeliomoknak értelmezése ifjuság számára : Gyakorlati segédkönyvül hitoktatók, s hitszónokok használatára. 1. kötet (Pest, 1846) - 10.060a

21 javaira s a gazdaságra kelle fordítania,a megkivántatott számadást pedig vagy el se készítette, vagy hamisan tévé föl, hogy hivtelensége, mint vélé, napfényre ne jöne. Arról pedig soha sem gondolkozott hogy éber figyelmű ura egykor számot kérend sáfárságáról, s igy gonosz tettei világosságra jöendnek. — Mit gondoltok Kedvesim, okos ember volt-e ez? T. U. Nem. //. Miért nem? T. U. Mert nem gondolkozott arról, hogy ura egy­kor számot kérend tőle. H. S következőleg, ha kivilág­lik, milly hivtelenül gazdálkodott; roszul leend dolga? T. U. Igen bizony. H. Ez valóban meg is történt. Mert nemcsak hivatalától fosztatott meg, hanem fogva is tar­tatott mindaddig, mig urának az okozott kárt helyre nem térítette. Ekkor minden ember megtudta elkövetett igaz­ságtalanságát, s a midőn kiszabadult börtönéből, senki sem akarta szolgálatába fogadni, mert mint idegen ja­vaknak nyilvános eltékozlóját ismerte, s utálta öt min­den ember. — Nem volt-e ezen embernek kárára előbbi meggondolatlan, s vigyáztalan magaviseleté ? T. V. Bi­zonynyal kárára volt. II. Mit kellett volna ezen ember­nek cselekedni, hogy e kártól magát megőrizze? T. V. Arról kellet volna gondolkoznia, hogy soha se lehet biz­tos, miszerint gonosz cselekedeteit ura előbb, utóbb meg nem tudja. II. Lám Fiaim! illy vigyáztalanok, és okta­lanok lennétek ti is, mint e gálád tisztviselő, ha csele­kedeteiteknél arra nem gondolnátok, hogy nektek is számot keilend egykor ezekről adni Istennek, a ti szigo­rú bírótoknak. A milly szerencsétlen volt ezen ember, ki, vélvén, hogy gonosz cselekedetei titokban maradnak, magát annyira megkárosította: ép olly szerencsétlenek, sőt sokkal szerencsétlenebbek lennétek ti, ha megfelejt­keznétek azon igazságról, mellyet kevéssel ezelőtt be­vallottatok, hogy t. i. Isten legtitkosabb tényeiteket is tudja, hogy szemei előtt, mint a nap sugarai alatt, semmi eltitkolva nem maradhat, s végre, hogy a mit felőletek tud; most is fölfedezheti másoknak, a végső Ítéleten pe-

Next

/
Oldalképek
Tartalom