Parizek, Elek: Vasárnapi és ünnepi evangeliomoknak értelmezése ifjuság számára : Gyakorlati segédkönyvül hitoktatók, s hitszónokok használatára. 1. kötet (Pest, 1846) - 10.060a
233 csolni fogunk-e az Istennel, miben részesítsen mást, s mit tagadjon meg tőle? Váljon urai vagyunk-e az Isten szerencsejavainak, az észtehetségeknek, s egyéb isteni adományoknak? S ha felebarátunk érdemei végett tiszteletet, és tetszést arat, váljon hatalmában áll—e az irigynek, s van-e joga ezeknek igényétől őt megfosztani? Miért nem gyűjt ö is hasonló érdemeket magának, miért nem viseli magát olly jól mint felebarátja, ha ugyanazon tiszteletre sovárg? Milly balga tehát az irigység, melly ollyas mit akarna megtiltani, mire joga soha sem volt, s nem is lesz! A jó gyermek inkább azon örvend, ha másnak is jól megy dolga, mi által becsületes, szeretet- dűs szívre mulat, s dicséretessé teszi magát, és már igy egy részét élvezi ama gyönyörnek, melly másnak osztályrészül esett. 3) Kár. Az irigy kinek sem árt inkább irigységével mint ön magának. Minthogy t.i. embertársának javát nem szívelvén, s mégis irigysége által meg nem akadályozhatván, szivéből minden lelki nyugalmat, melly nélkül senki boldog nem lehet, száműz. Mindig kedvetlen tekintetű; sötét és szeretetlen gondolatokkal gyötri magát, folyvást olly eszközökről gondolkozik, mellyekkel barátjának árthasson s élveitől megfoszthassa, mi állal ön gyönyöreit is gyakran feláldozza. Másról többnyire roszúl beszél, mert irigyli neki a tiszteletet, de ez által ismét méltatlan gyűlöletét s boszankodását mutatja meg, s igy saját becsületét veszti; szóval: irigysége által hasonló lesz a szúnyoghoz, melly estve a világosság körül röpköd, s gyakran neki röpül az égő gyertyának, s azt ugyan eloltja néha, de magát megégeti, leggyakrabban pedig el is veszti. — Milly gyűlöletessé teszi raag'át az irigy Isten elölt, ki minden szerelétlenséget szerfölött utál? Milly büntetést várhat tehát azért tőle? Igen gyakran megtörténik, hogy az Isten, illy irigy embert sok más nagyobb bűnökbe is enged dőlni, mellyek azután egész földi, s többnyire túlvilági szerencséjét is megront
