Parizek, Elek: Vasárnapi és ünnepi evangeliomoknak értelmezése ifjuság számára : Gyakorlati segédkönyvül hitoktatók, s hitszónokok használatára. 1. kötet (Pest, 1846) - 10.060a

199

koly által, ha ez a szántóföldön igen elhatalmasodik, a gabona szükségkép elfojtatik, megmutalá valóban azon ellenséges indnlalú ember, hogy e szeretetlen ténynyel a családatyának árlani kívánt.

Erkölcsi jegyzet. Azon embert, ki másnak igazságos öröméi szándékosan elrontja, s nem tűri, hogy ez valamiből hasznot húzzon, méltán szeretetlen s irigynek nevezzük. De az irigység és szeretetlenség utálatos vétkek. Mert az irigy igen romlott, s gonosz szivet tanúsít, melly embertársának jóléte miatt ok nélkül gyötrődik; a szeretetlen pedig megmutatja, hogy ellensége az embereknek, s kovelkezőleg érdemes, hogy azoknak társaságából kirekesztessék. Igen szükséges tehát, hogy ezen aljas és gyűlöletes vétkektől mindenkor őrizkedjünk.

(í) A kárt, mellyet az elterjedt konkolyból a családatya szenvedett, először is a szolgák vevék észre. Űrökhöz ménének tehát, s késedelem nélkül bejelentették. S meg is kérdezték, váljon tüstént kiszaggassák-e azt, vagy mit cselekedjenak egyebet, hogy a kárt lehetőleg megakadályozzák?

Erkölcsi emlékeztetés. Minden hű szolgának kötelessége urának idején bejelenteni azt, mi kárára válhatnék. E szolgák tehát dicséretet érdemlenek, hogy kötelességüket teljesítették. De köteles egyszersmind minden gyermek szüleinek bejelenteni azt, miben netalán a cselédek vagy házhoz tartozóknak gondatlansága — avagy hibája által meg károsodhatnának. Gyakran a cselédeknek hűtlensége a ház jóléteiére károsabb hatással van; mint a külső ellenségnek vétkes törekvései. Azon gyermek, ki a cselédségnek hivtelenségét tudja, s azt idején föl nem fedezi, kemény büntetésre teszi magát Isten és emberek előtt érdemessé.

ej Az okosság azt kívánja, hogy a két rósz közöl mindig a kisebbet válaszszuk. Ez birá a családatyát is jelen példabeszédben arra, hogy megtiltá szolgáinak a konkolyt tüstént kigyomlálni, nehogy azzal a jó búza is