Bourdaloue, Louis (S.J.): Tisztelendő páter Bourdaloue Lajosnak prédikátziói. 10. könyv (Pest, 1815) - 10.047j

( 7 )

mis hiúságától; úgy a tudatlanság, és tévelyr gés az első büntetés meliyet ó tapasztalt , és mellyre kárhoztatta őtet az Isten , hogy megbüntetné az ö kevélységét , és megszégyenítené ó'.et: akarta ő, önnönmaga’ fölébe felemel- \én magát , tudni a’ dolgokat mint az Isten. (A) Az Isten pedig megalázta ótet, elvevén tóle az üdvezséges tudomásokat is , mellyekkel ő bírt úgy mint ember. Nagyra vágyódásának ástál adatott lévén , az ő állított bolcseségében kevesebbé bölcsé lett , mint sem egy eszétől ’s magával való tehetségtől megfosztatot gyer mek, és úgy látszott, hogy az elméjének minden világossági fogyatkozást szenvedtek, mihelyest Ő feltette magában, hogy magosabb grádicsra hág fel , mint sem az legyen , mellybe az Isten hely- heztette ótet. Az , kedves Halgatóim , az erkölcsi tanításnak czikkelye , meliyet elünkbe tesz nékünk a’ mi vallásunk úgy mint hitnek ágazatiét, és melly olly vitathatatlan, hogy a’ pogány Filozófusok is megismerték azt. Ámbár melly nagyra vágyódok voltak azok a’világ’bölcsei , megvallottak ők , hogy ugyan abban is vakok voltak, és soha sem látszattak se’bellye- sebb itéletűek se’ ékesebb szobásnak lenni mint mikor iparkodtak , a’ mint az o munkáikban látjuk, kifejteni az érezhető setétséget , meliyet elterjeszteni szokott egy elmében a’ nagyra vágyódás közönségesen diadalmaskodtak ók abban.

Valóban szemlélvén a’ dolgot önnönmagá- ban, és nem visgálván mit gondolt a’ felől az emberi természet visgáló tudomány , melly vakság egy embertől , ki az ő eredetében maga az alacsonyság, minden erejéből nagygyá akarni

(A) Gén. 3. 5.