Bourdaloue, Louis (S.J.): Tisztelendő páter Bourdaloue Lajosnak prédikátziói. 10. könyv (Pest, 1815) - 10.047j

Méltóságnál?, jelenlétében. Legyíink jó lelkíí- ek az Istennel, és ha az övéi vagyunk ismertessük meg ötét. 162—175. i.

MÁSODIK RÉ S,Z.

A’ mi istenitiszteletünk szent ; megkell tehát azt mmnyapmknak becsülnünk a’ mi erkölcsinknek tisztasága által. Hogy a’ mi íste- nitiszteletünl? Sz. légyen, az egy állítás , mel- lyet mi már állattunk más egy beszédben. Minden minémüségek közül, mellyel? azt felemelik , nincsen jelesebb az ö szentségénél ; a’ honnan következik , hogy a’ mi azt nagyobban megbecsüli, az nyilatkoztatja ki nagyobban azt a’ szentséget. Semmi sem jelenti ki pedig nagyobban a’ keresztényi istenitiszteletnek Szentségét , mint a’ Keresztények’ szent élete ; mert nem tehet az ember jobban ítéletet a’ fáról , mint annak a’ gyümölcse által , sem az állításról , mint annak föganati által. Nem mondom , hogy függetlenül a’ mi életünktől ne lehessen az szent önnönmagában : de a’ mi életünk mutatja ki azt jobban szentnek; Azért intették annyit Sz. Pál , és az Anyaszentegy- háznak valamennyi Sz. Atyái a’ híveket, hogy fedhetetlenekké tegyék magokat az ő magok viseletében : az becsültette a’ pogányokkal is olly magasra a’ kereszténységet. 175—179. 1.

De mi töitént esztendői?’ századinak folyásában ? Az, hogy elfajzottunk mi attól az első szentségtől, melly virágoztatta régenten ar kereszténységet, és mellynek védelmezői az ő becsének béílilelésére, ’s annak meghitelesíté- sére szolgáltak. íme miként megbecstelGnítjük mi az istenítiszteletet : mert noha minden rosz- ból, mellyet mi elkövetünk, valóban t semmit sem lehet, se’ nem kell, annak tulajdonítani, Vasárnapi X. Könyv B 1^

— ( 385 ) —