Bourdaloue, Louis (S.J.): Tisztelendő páter Bourdaloue Lajosnak prédikátziói. 10. könyv (Pest, 1815) - 10.047j

hiegigaeodott dolog, hogy azok ,kik lognagyot* baja ahétoztak a’ kereszténységnek tükélietes- ségéie , Klastromokba vették magokat. 46—1

4«- 1>, .

3. Lehetetlen, hogy egy keresztény lélek igazán megtérjen s visszatérjen az Istenhez* ha csak el nem tökéllí magában * hogy bizonyos elválást teszen a’ világtól . meLyet még nem tett, és ellent szóllás vagyon abban , hogy annyira akarjon világból való lenni, és úgy le kötelezve lenni a’ világban , mint annak előtte és mindazáltal kívánjon igaz peniientziaíartás- nak , melly az üdvezséget szerzi , útjában járni. A’ világ vesztett el téged , azt megengeded Szükséges tehát üdvezülésedre , hogy elhagyjad a’ világot. Nem mondom épen egy átallyábán a’ világot, de kiváltképen egy különös világot , mellynek tudod te veszedelmét magadhoz képest. Ha az az elválás fájdalmas neked fel fogod azt ajánlani az Istennek , mint egy elégtételt a té vétkes hajlandóságidért. Ha a’ világ beszéli arról, megfogod vetni az Ő be-, szédít, az Istennel és állapotodnak kötelessé-, givel fogsz te foglalatoskodni. 48—51* 1.

De még minő az a’ világtól való megválás mellyet a’ kereszténység kíván ? A’ lélek sze-» rént ’s szívből való belső megválás , és külsőképen váló’s testi megválás is. A’ lélek szerént és szívből való belső megválás nélkül a’ külsőképen való semmire sem szolgál : de a’ külsőképen való megválás nélkül is , legalább bizonyos időre a’ belsőképen való fenn nem tarthatja jól magát. Rejtek helyeknek gyakorlása. Váljunk el a’ világtól , minekelőtte a’ ■világ elváljon mi tőlünk; váljunk el áttol még az az elválás érdemet szerezhet nekünk az Isten előtt, váljunk el attól , hogy az Isten az

A a *

— ( 371 ) —