Bourdaloue, Louis (S.J.): Tisztelendő páter Bourdaloue Lajosnak prédikátziói. 10. könyv (Pest, 1815) - 10.047j

( 347 )

torságban tartják ők lenni magokat az Isten* részéről elmegynek az Oltárhoz , megteszik a’ Szent titkokat , részesülnek a’ szentségekben ; az az, hogy vágynak nékik hasznaik, meílyek meghajolják az ő lelkek szemeit , és eloltják elméjeknek minden világosságit , azért hogy bizonyos az, hogy valahová bemegyen a’ tu- lajdan haszonnak keresése , mindenütt maga után húzza a’ vakságot ’s tévelygést.

Mondom , legjobban megérezhető cselekedetekről , mellyeknek közök vagyon mind az igazsághoz, mind a’ felebaráti szeretethez; és valóban miért háborgatjuk mi a’fejünket ezer hamis vélekedésekkel, mellyeket igazoknakvi- tatni akarjuk és miért támaszkodunk mi vég- hetetlen sok haszontalan és vakmerő ítéletekre? miért képzeljük magunknak , hogy az a’ mi soha nem gondoltatott, mondatott legyen , és a' mi nyilván meglett, nem lett legyen? miért tartunk mi sokat a’ mi képzelésink felől mint ama” valóságos dolgok felől , a’ mi boldogtalan kútfeje többnyire a’ mi utálásinknak ,ellen- kezésinknek ,’s boszuállásinknak ? Azért , hogy vágynak mi bennünk tulajdon haszon’ keresési mellyek elfoglalván szívünknek egész térességét, semmi eszméllésnek ’s okosságnak gyakorlását nem engednek a’ mi elménknek. Szükséges tehát, Kedves Halgatóim , ha világosság’ fiai akartok lenni, ellene mondanotok annak a* tulajdon haszon’ keresésnek , melly gátol minket az Istennek ismérésétől, melly elveszi tőlünk önnönmagunk’ isméretét, melly tehetségtelenekké tesz bennünket arra a’ jónak ’s rosz- nak olly szükséges megkűlömböztetésére , melly eltitkolja nékünk a’ mi kivánságinknak megvesztegetett voltát, melly bekendőzi a’mi szán-