Bourdaloue, Louis (S.J.): Tisztelendő páter Bourdaloue Lajosnak prédikátziói. 10. könyv (Pest, 1815) - 10.047j

( 34 )

nek az emberek’szorgalmatoskodásánál’s nagy- ravágyódásánál egyéb gyámolya nincsen : mert az első melly a’ Fejedelmeké , és minnyájoké kik az ő születésektől ’s vérektől veszik az ő felsősegeket , ez a’ nagyság , mondom közönségesen emberséges , kegyes , nyájas engedő ’s jól tévő, mert magától az Isten’ nagyságától származik : a’ mint hogy az bátorságos önnön- magától, és nem kell félnie, hogy vitattasson, nem kíván az annyira megéreztetni, nem óhajt az annyira egy uraságot, melly néki meg vagyon nyerve ; és távol legyen hogy felfuvalkod- na , és hasznait öregbítené, elfelejtkezik inkább neminéműképen azokról , mert elegendőül tudja , hogy az emberek soha rólok elfelejkezni nem fognak. De a’ másik elíemben egy vád nagyság, egy felfuvalkodott és hozzájámlhatat- lan , maga priviJégiomira kényes , mord kedvű , haragos, és megvető nagyság: el nem titkolhatván önnönmagának az eredetet a' honnan kijött, és félvén hogy annak emlékezetét elegendőképen el nem veszti a’ világ’, igyekezik helyrehozni azt ama’ kevély pompa által, ty- rannusi hatalmasság által,az ő szabadsági iránt való megengesztelhetetlen egy keménység által ; és onnan kell-e csudálkoznunk, hogy az irigységnek zúgolódásnak , ’s ellenségeskedésnek kitéve vagyon? Megbecsúltetik az látszatóképen,de va.óban gyűlöltetik ; letétetnek néki bizonyos díjak , mert kiki fél tőle, de azok csak erőltetett díjak; azt akarná az ember hogy ő semmivé lenne , és ha legk isebb szerencsétlenség éri Ötét örömmel szemléli, és mint egy diadalomnak tartja azt : ha nem támadhatja meg etet nyilván , besste* leniti titkon, és ha előladja magát végtére az alkalmatosság a’ kifakadásra : és annak leveré-