Bourdaloue, Louis (S.J.): Tisztelendő páter Bourdaloue Lajosnak prédikátziói. 10. könyv (Pest, 1815) - 10.047j
( 23 ) sokra nézve , idején korán alkalmatosokká tegyék magokat arra, a’ minek kell nékik valaha lermiek , vagy arra , a’ mivé ok lenni akarnak ? Elég az, hogy legyen valakinek azt a’ tisztséget miből megvenni , arra hogy higyje magát annak bírására s gyakorlására tehetségesnek lenni; elég az, hogy olly egy hivatalt viselni hasznára legyen egy famíliának, arra hogy magát arra alkalmatosnak lenni ne .kételkedjen- Az a’ famíliának haszna, az a’ jó , helyt állanak minden képzelhető minémuségeknek , és elegendők arra hogy minden szorgalrnaztatásokat megtörvényesítsenek. Ha a" törvények valamit többet rendelnek , az az : ha azok a’ személyeknek megismérésére neminémú próbákat kívánnak , általmegyen ő azokon merő czeremoniából, és önnönmagának ennyi másokkal, kik azokon ál talmentek tett öszvehasonlítása által , még igen erősnek tartja magát lenni arra , hogy azokból becsülettel menjen ki ; ha azok, kiket illet e’ rósz szokást megjobbítani , azoknak meg regu. lázására valamelly rendeléseket tesznek , azon rendeléseket úgy tekinti mint ama’ gyötréseket. Mindent tehet ő a’ nélkül bogy valaha valamire alkalmasztatta volna magát , kivévén arra , hogy idővel tapasztalásokat tenne más kárával is, és hogy reá tanulna a’dolgokra a’ tudatlanságok és véghetetlen hibák által , mellye- ket ó abban elkövetni fog. Sz. Pál Apostol nem akarta, hogy egy új Keresztény egyszerre felemeltessen bizonyos tisztességekre, és azt Ítélte , hogy vágynak grádicsok , rnellyeken keil az alázatosságnak vezetnie a’ legvalóságosabb ’s leginkább tündöklő érdemeket, de ezék a’ Sz. Pál’ regulái nem tetettek a’ nagyra vágyó dó’ számára: legalább való sorsból , ha őtet tekintjük és az szerént, a’ mint őjj hiszi magát érdemei*