Bourdaloue, Louis (S.J.): Tisztelendő páter Bourdaloue Lajosnak prédikátziói. 10. könyv (Pest, 1815) - 10.047j

( *7 )

irántok és mit basznál illy bátortalanságban élni , mindenkor kitéve egyike versenyességének vagy másika csempességinek , és mindenkor ir- tóztató egy esetnek meredek hajlatán lenni ?

Már, a’ nagyra vágyódónak meg az a’ vaksága , hogy mind azt semmi tekintetbe nem veszi, vagy arra semmit sem hajt csak hogy ó reményije elvégezni a’ pályafutást, mellyel magának elkészített , és elérni a’ czélt melly szándékában vagyon, Haszontalanul ád elejébe a’ világ ezerni példákat arról , a’ mit én mondok, haszontalanul jutnak eszébe ezerni meggondolások a’ felól, a' mi történik o előtte ’s körülette ; haszontalanul hall ja ö beszédem ’s okoskodni a’ j legokosabbakat : ó csak az ó nagyra vágyódását hallgatja , melly elhódítja ótet szüntelenül kiáltván, de más értelemben mint sem az Evangéliumé legyen : Menj fellebb, (A) tedd meg az utadat , és ne maradj, veszteg. Találkozik olly történetből, meílyból néki tanulnia ’s meghidegüinie kellene , valamelly hivatal megüresedni? az jobban mint valaha meg vakítja, és tellyességgel új hévséggel felgerjesz- ti ótet. Tapasztalása ennek’s boldogtalanság a amannak nem regula ó néki : úgy látszik hogy a’ szerencse’ forgásától bizonyos bére vagyon, és hogy szabad embernek kell lenni néki ; ieg- alább meg akarja anuek próbáját .tenni; nincsen semmi , a’ mit kész ne legyen megpróbálni. Hagyjuk tehát futni az útban, mellyel felvett, és abban tévelyegni ótet. Mi, kedves Balgától m , az okosságnak , és még inkább az isteni tiszteletnek világosságit követvén , haszuáljuk az isteni oktatást mellyetád nekünk a’mi imádandó Mesterünk: Tanuljátok tőlem mert sze*

(A) Luc. 14. 10,

Kasárnapi X.. Konya.

B