Bourdaloue, Louis (S.J.): Tisztelendő páter Bourdaloue Lajosnak prédikátziói. 9. könyv (Pest, 1815) - 10.047i

C 9* )

. MÁSODIK RÉSZ.

Ámbár mi módon ítéljen a’ felól a' világ, és ámbár melly alkalmatos legyen a’ tulajdon szeretet az ember’ szívének elalltatására, hamis a- diákat adván elejébe mindenről ,a’ mi az Ó kívánságinak hízelkedik; ha csak egy kevés istenitisztelete legyen is egy gazdag Kereszténynek , három dolgoknak , úgy mond Aranyszájú Sz. János, kell lenyomniuk ö benne a’titkos kevélységet , mellyet a' gazdagságnak birtoka szokott bésúgni a’ világot követő lelkeknek. Az első az ellenkezés melly a’ gazdagoknak, és a’ szegény Krisztus Jézusnak állapotja között találkozik a’ választ tétel , mellyel Krisztus Jézus ön- nönmagának a’ szegénységet inkább mint sem a' gazdagságot választotta az átoknak béllege , mellyet ő, úgy látszik hogy hozzá kötött a’gazdagsághoz boldognak ’s szentnek mondván a’ szegénységet. A’ második a’ szükségnek neme melly majd nem elkerülhetetlenül bévonja minden nérnú vétkekbe a’ gazdagokat ; a’ könnyűség, mellyet ők találnak abban hogy az ő legrendetlenebb természetiindulatiknak eleget tegyenek az a’ rosznak elkövetésére való tehetség. A’ harmadik , végtére , az iszonyú nehézség , Vagy hogy az evangeliom’ szavával éljek , az emberi erő szerint való lehetetlenség , mellyet tapasztalnak a’ gazdagok az üdvezüléshen. Mert nem tekintvén a’ világnak megelőzésit, nem tekintvén a’ hasznokat, mellyeket a’ múlandó javaknak birtoka szerezhet az embereknek , ha ők a’ kereszténységnek állítási szerént akarnak o- koskodni, lehetetlen az, hogy olly külömböző egy állapot annak az Ember Istennek állapotjá- tól , ki őket üdvezítette, és kitök mint egy élévé elrendeléseknek formáját tekintik; hogy uliy