Bourdaloue, Louis (S.J.): Tisztelendő páter Bourdaloue Lajosnak prédikátziói. 9. könyv (Pest, 1815) - 10.047i

( 6f-> )

gyakorlásában, egy békeséges alávetés a’szenvedésben, mind ezek a’ rossz ítéleteknek felettek vágynak , és senki sem gondolkodik mind azoknak képmutatás nevét adni. Nem jól te- szük mi tehát, hogy az Isten’ útjában magunkon tett tágításoknak mentségére okul vetjük azt a* világnak gonoszságát, melly az ahétatosság’dolgában öszvekeveri az igazat a’ hamissal. A’ világnak gonoszsága nem megy szint’ addig : legyünk mi alázatosok , mondjunk ellent önnön- magunknak, járjunk együgyűen és jó lélekkel és a’ világ, ámbár melly igazságtalan legyen az igazságot fog tenni nekünk : maradjunk mi az Isten’ parancsolatihoz való szent egy ragaszkodás által azon szerben , mellybe helyheztetett o minket, és nem kevertetünk öszve azokkal , l;ik meghamisítják vagy megmásolják az ö tiszteletét. Világíttassuk , az evangélium regulája szerént, azt a’ mi hitünknek világosságát a’ cse- lekedetinknek építése által, és az emberek, dicsőítvén nz Istent mi bennünk , elsők lesznek arra, hogy bizonyságot tegyenek nékünk a’ felől. Az a’ híjában való félelem tehát , hogy a- zoknak ne tartassunk a’ mik nem vagyunk, értem képmutatóknak , soha se’ gátoljon minket attól, hogy állandóul azok legyünk , a’ miknek kell lennünk , akarom mondani hogy keresztények legyünk.

Azonképen vagyon a’ dolog a’ más két fo- ganatiról a’ botránkozásnak , inellyet én vitatok : mondjátok ti, hogy a' jámborságnak azon szerencsétlensége , hogy a' képmutatás gyanúságának kitéve vagyon támasztja ti bennetek annak megutálását ; én pedig felelem nektek Sz. Jerony mossál, hogy annak kell belétek ih- lelni annak buzgóságát, és hogy ha vagyon olly ok, melly elkerülhetetlenül kötelez titeket arra