Bourdaloue, Louis (S.J.): Tisztelendő páter Bourdaloue Lajosnak prédikátziói. 9. könyv (Pest, 1815) - 10.047i

{ 276 )

még most is , kiknek természet szerént vaT4 gyarlóságát ’s erőtlenségét a’ legerószakosabb kísértetek ellen az minden nap gyámolítja?

De tellyeséggel elieukezóképen , ha mi egyszer kivetettük a’ gyónásnah igáját, mellyet Krisztus Jézus vetett mi reánk , nincs többé semmi , a’ mi megtartóztasson bennünket; és önnönmagunknak által adattak lévén, melly feneketlen mélységekbe nem vetendjük mi magunkat? Valamint u halálnak emlékezete nem rettent meg minket, mikor mi azt jól távol Jenái löszük, úgy az esztendőnek végéig ha- lúsztalolt gyónásnak emlékezete ritkán háborgat, berniünket. Mondja a’ bűnös: nem telik ne-' kém többe sokat mondani , mint keveset mondani.arról; elmegy még ez a’ bűn a’ többiekkel; több vagy kevesebb ugyan azon nemben, £1 z csak nem mind egy. Azt mondja a’ bűnös, «s szómban az adósságokat adósságok íeJé ra- kásolja, sérelmeket sérelmekhez adja, nagyob- bítja azt a’ haragnak kincsét, melly reánk esend utolsó Ítélet’ napján, hogy elnyomjon bennünket. Onnan származik, bogy az eretnekségeiket , mellyek ostromlották a’ gyónást , olly nagy erkölcsök’ megvesztegetése követte, a’ mi igen kitetszett a’ Lutheránus vallásnak támadásától fogva. Mindenütt, a’ hol a’ gyónásnak gyakorlása eltöröltetett , bevitetett a’ szabadföld ség ’s éleinek szabadossága ; ezen megha- nyatlás ollyképen érdeklette mindeneknek sze- meit, és minden nap olly megérezhetővé lett, hogy önnön magok az eretnekek álmélkodtak rajta. Elannyira (tudjátok ti azt, és ki merne engem az iránt meghazudtolni ?) elannyira hogy egész varasok , noha a’ tévelygésnek részére hajlottak, és annak mérgével1 elfuttattak voltak legyen, a’ Fejedelemhez, ki okét kormányozta,