Bourdaloue, Louis (S.J.): Tisztelendő páter Bourdaloue Lajosnak prédikátziói. 9. könyv (Pest, 1815) - 10.047i

( 2Ó7 )

bennünket jövendőre va!ó nézve a’ bűnbe való visszaesésektől : az a’ második rész.

MÁSODIK RÉSZ.

Ámbátor a’ Sz. Atyák’ tanítása szerént a’ bűnösnek megigazlása az Istennek minden té- teményi között legnagyobb legyen , és ez a’ té- temény többe tellyen az Istennek , mint setn a’ boltiaknak feltámasztása, és az egész világnak teremtése , mondhatjuk mindazáltal , és igaz az, hogy kevés volna egy bűnösnek meg- jgazúlnia a’ penitencziának malasztja által , ha nem volna néki mivel fenntartania magát abbán a' malasztban , és ha szűkölködne szükséges módok nélkül arra hogy oltalmazza magát a* bűnbe való visszaesésektől : mert a’ mint Sz. Jeronimos mondja , meggyógyulni hogy az ember ismét súlyosabb nyavalyába essen , és feltámadni hogy még iszonyúabb halállal haljon meg, az büntetés inkább, és boldogtalanság , mintsem kegyelem , és jótétemény. Onnan ítélem én, és tinéktek velem eggyütt kell ítélnetek, minő a’ méltósága a’ gyónásnak, és minő haszn'okat veszünk ki rni abból , mivel ugyan akkor, midőn az megbékűltet minket az Istennel, leszegez bennünket, a’ mennyire lehetséges, és a’ mi gyarlóságunk engedi, abban a' megbékűlésnek boldog állapotában, hathatósbb előlóvó orvosságul , mellyet az istenitisztelet nyújtana a’ bűn ellen, szolgálván né- hünk : im* annak próbája. Én a' gyónást , vagy hogy jobban mondjam, a’ penitencziatar- tásnak Szentségét, az 6 három belsőképen való közösségi szerént veszem fel: első közösséget tart az az Istennel vagy inkább Krisztus Jézussal', ki annak szerzője; másodikat a’ Lelki-