Bourdaloue, Louis (S.J.): Tisztelendő páter Bourdaloue Lajosnak prédikátziói. 8. könyv (Pest, 1815) - 10.047h

( 49 )

annál a' vélekedéseknek külömbségénél. Mert mondanám, miért vetném én lelkiisméreteniet veszedelemre olly híjában való dologban mint az, és meliy nélkül olly könnyen ellehetek én? Egy felöl bizonyítják nékem, hogy a' féle mulatságok vétkesek ; más felől vitatják, hogy mentiek azok a’ bűntől. A’ minek abból kijönnie kell, az az, hogy legalább gyanúságo- sok azok ; és mivel azok , kik vitatják , hogy megsértődik azokban az ártatlanság , egyébaránt az ő magokviselésében legtörvényesebbek, ko- telességikhez legnagyobban hozzáragaszkodot- tak , az Isten’ útainak tudományában legtanult- tabbak , nem-e bátorságosabb ’s okosságosabb magamat abban ő hozzájuk hasonlítanom , és üdvezségemet olly könnyű szerrel koczkára nem vetnem? E’képen fejezném-én be, és az kétség nélkül legokosságosabb ’s legeszesebb befejezés volna. ’

De nem akarnék én abban megállapodni , és vágynak még erősebb eszméltetek , mellyek meghatároztatnának engem. Mit tennék én ? Sz. Lélek’ tanácsát követvén megkérdezném azokat, kiket az Isten Mesterül adott.nékem, azok az Anyaszentegyháznak Sz. Atyái: Kérdezd Atyádat 's megérted, Őseidet ?s megmondják néked

; (A) minekutána pedig azoktól értekeztem volna , ha még volna lelkiiSmé- retemnek valamelly gyengesége, nehéz volna egyátallyában meg nem győzettetnem a’ felől. Mert tanítanának Ők engem olly igazságokra, mellyek tehetségesek lennének nem csak arra, hogy engem meghatároztassanak , hanem hogy néminemű irtózást az a’ féle mulatságoktól ih(A) Deat. 32. 7.

Vasárnapi Vili. Könyv. D