Bourdaloue, Louis (S.J.): Tisztelendő páter Bourdaloue Lajosnak prédikátziói. 7. könyv (Pest, 1815) - 10.047g

Hlyen volt , kedves Hallgatóim , beszédek azoknak a’ nagy embereknek , kiket az Isten nekünk Tanító Mestereinknek adott, és az a’ kút feje a’ rettenetes rendetlenségnek , mellybe annyi kevély , és hitetlenségnek ördögétől eláltatott lelkek estek. Ah Keresztények , ki foghatná meg azt, és ki csinálhatna magának a’ felől igaz adiát ? ki mondhatná meg, mennyi érdemeket rontott el egyedül maga, példának o- káért, a’Kálvinusnak eretneksége, mennyi jó cselekedeteket semmivé tett, mennyi jó erkölcsöket megvesztegetett , mennyi csudálandó gyümölcsöket elhagyott veszni az Isten előtt , mellyeket a’ malasztnak hoznia kellett, és mei- jyeket az igaz hit megélesztette volna ? Mert , végtére, ismérjük meg itten, ha csak azért is, hogy imádjuk az Isten’ ítéletinek általhatha- tatlan mélységét ; valljuk meg jó lélekkel és a’ bizonyság áltál, mellyet tenni fogunk egy igazságnak , melly semmiben sem illet minket, győzzük meg magunkat szemlátomást, és foganatosán más egy igazság felől, a’ hol teljességgel mi forgunk a’ kérdésben. Azokban a* boldogtalan vallásokban, mellyeket az eretnekség, és szakadás támasztott, volt legalább látszató jó : annak a’ konkolynak közepette maga az ellenség, ki azt vetette iparkodott megtenni, hogyjó mag látszasson,láttatlak ottan díszes maga viselésű,irgalmas,és maga megtartoztató emberek de a’ mi istenitiszteletünk kötelez minket elhivésére annak hogy mivel ők nem viselték homlokokon azt az élő Istennek jelét , az az : a’ hitnek jegyét, ámbár melly csudákat tettek volna, az Isten mindenkor azt mondotta nékik: Néni ismérlek benneteket. Könyörgöttek ők , de az Ő könyörgésik megvettettenek ; bőjtöltek ok, de az Isten megutálta az ő böjtöket; és ha

— ( 9° ) —