Bourdaloue, Louis (S.J.): Tisztelendő páter Bourdaloue Lajosnak prédikátziói. 7. könyv (Pest, 1815) - 10.047g
( »4 ) a’ szülőknek , kik azt semmi módon meg nem értéktelenithetik: végtére, a’ mi legnagyobb, soha nem lévén se’ egyházi se polgári törvény me!ly egy gyermeket arra kötelezett volna , hogy alávesse magát az ó atyja’ válaszának ’s akaratjának az élet rendének dolgában ; és találkozván elleniben többek kik semmi értéküeknek , és semmi erejiíeknek mondják a’ gyermekek által adatott minden szókat , s általok tett minden kötéseket, ha kitetszik, hogy ottan kinte- íenség járt közben, és ez tiszteletes egy engedelmességnek határit meghaüadta légyen. Miért mind ezek , Keresztények , kárával , úgy látszik , az atyai hatalomnak , ’s veszedelmével a' meggondolatlan végezéseknek , mellyeket az iffjú személyek tehetnek? Szükséges vala, hogy azok a’képen legyenek : valóságos és gyökeres okok kívánták azt, és én e’mellett maradok meg hogy t. i. a’ természeti törvény és az isteni törvény hagyja azt hogy az vá aszsza ki önnönma- gának az ö sorsát kinek kell annak terhét viselnie, és kötelességit bétoltenie : ezen állítás vitathatatlan. Mert ha éltemnek folytában nyomorúságokat kell szenvednem , örülök én azon, hogy az általam tett szabad válasz , akarlva valókká tévén nékem azokat , ugyanazoknak meg- enyhitésére szolgál nékem,és ha az én szívemben neminémú zúgolódások támadnak az én Sorsomnak kötelesség! ellen, akarom, hogy legyen mivel neminemúképen lecsillapítanom a- zokat , meggondolván , hogy én önnönraagam vetettem alá magamat annak , önnonmagam tö- keliettem el magomat arra, önnönmagam állottam mindenre , a’ mit keményebbet s fáradságosabbat kellene ^tapasztalnom. Ám mind el* lenkezö történ k , midőn a’ gyermekek kinsze- rittetnek lelvenni egy életnek rendét, mellyhe^
