Bourdaloue, Louis (S.J.): Tisztelendő páter Bourdaloue Lajosnak prédikátziói. 6. könyv (Pest, 1815) - 10.047f

( 100 )

nek annak az isteni anyaságnak , mellyet én Máriában tisztelek ? Mert melly csuda , Keresztények ! és ki más, hanem önnönmaga az Isten, mívelhette azt a’ csudát ? Szüzesség és nemzés egybekapcsolva; egy Szűz , ki méhé- ben fogadta ideiben ugyan azt a’ Fiút, kit Isten minden idők előtt nemzett az Örökkévalóságban : egy Anya, úgymond Sz. Ágoston, ki Anyává lett egyedül az Ő elméjének engedelmessége által, valamint az Atya az imádandó Sz. Háromságban az ő véghetlen tökéletes- séginek egyedül való tudomása által Atya. Ki hallott valaha Mária előtt valamit hasonlót ? és ha a’ hit nem tanítaná, ki hitte volna valaha azt, hogy egy Teremtésnek kellessen valaha megadni neminémúképen a’ Vagyonságot az Ő Teremtőjének, és hogy a’ Teremtő az ő teremtésének neminémüképen mívévé ’s alkotmányává lehessen? Ki hitte volna azt, hogy Máriának kellessen adnia egy Istennek azt , a’ mije énnek nem volt annak előtte, és hogy egy Istennek kellessen tőle új életet venni? Ki hitte volna azt, hogy az Igének, ki által lett minden , kellessen önnönmagának egy Szúz által formáltatni, és hogy azon Szűz ugyan azáltal tegyen eleget, úgy szóllván, néki a’ teremtésnek jóltéteményéért ? Engedjétek , Keresztények , hogy mind ezekkel a’ kimagyarázások- kal éljek. Eltek azokkal előttem a’ Sz. Atyák, és helytelen egy őrizkedés volna az, ha nem örömest beszéllenék úgy mint ők , és ha elhagynám azokat a’ nagy dicséreteket, mellye- ket az isteni félelem súgott be nékik, és mel- jyeket ugyan azon isteni félelemnek kell nekünk tiszteletre méltókká tennie.

A’ mi nékem csudásabbnak tetszik, mondja ismét a’ Ravennai Érsek az, hogy az isteni