Bourdaloue, Louis (S.J.): Tisztelendő páter Bourdaloue Lajosnak prédikátziói. 6. könyv (Pest, 1815) - 10.047f
( 94 ) nőit, és a' mi még siralmasabb, olly tökélleí- lenek, mint ha soha sem jöttünk volna arra* Elkészíteni magunkat e’ Szentséghez , az lesz életünknek legnagyobb, ’s legszorgalmasabb foglalnia. Azt hasznunkra fordítani , az lesz legbuzgóbb kívánságunk. Avval vissza élni , az lesz leghalálosbb félelmünk. A’ Szent asztalhoz szeretettől felgyulladott szívvel fogunk mi menni, valamint az Oroszlyánok, úgymond Aranyszájú Sz. János, szeretetnek tüzét lehelvén, valamint a' Sasok, mondja Sz. Ágoston, a’ földnek felette merő mennyei gondolatok által felemeltetvén. öttan fogjuk venni azt a’ dicsőségnek Istenét ugyan azon lélekben , mellyben Mária fogadta mellében , és áz ő példája reguláúl fog szolgálni nékünk. Egyéba- ránt, ki hozni onnan színes következéseket, de niellyek ama’ tiszteletnek hamis látszatja alatt örökre eltávoztatnának bennünket Krisztus Jézus’ Testétől: állatni a’ szükséges készületeket a’ Szentségnek olly grádicsiban, mellyekre senki nem érhet; kívánni erre a’ Szentségre olly tökélletes állapotot mint Máriáé; szóval, a’ Mária’ követésének kötelességéből, magának Krisztus Jézusnak szándéka ellen , meghaladhatatlan akadályt csinálni magának az áldozásra , az az, a’ mire viszen a’ szabadhitüségnek ravaszsága; de az ostoba egy tor, mellytol a ti olly okos, mint megvilágosodott jámborságtok fogja tudni megőrizni magát. Ellenben , ha mi az áldozásnak szükségéből kihozzuk a’ meg- szenteltetésnek szükséges voltát , ha valóban azon dolgozunk, és minden gondamkat arra fordítjuk, az által megfogjuk tisztelni a' megtestesült Istennek titkát. A’ mi testünknek az Igével való rokonsága, első csuda, mellyet mi egy Ember Istenben láttunk. Menjünk által a’
