Bourdaloue, Louis (S.J.): Tisztelendő páter Bourdaloue Lajosnak prédikátziói. 6. könyv (Pest, 1815) - 10.047f

( «4 ) mondom én nektek hogy szükséges’ alázatosnak lenni arra hogy valaki keresztény legyen, és hogy az alázatosság nélkül nincs se’ isteni tisztelet se’ kereszténység , mivel az alázatosság nélkül, se’ megtestesülés, se’ Ember Isten nem lett volna. Ha vagyon még valami hitetek le- het-e meg nem indulnotok tez igazságon ? Tudom mindazáltal, hogy ez az igazság , ámbár melly építő legyen nem lesz,száj«<k’ ízére azoknak, kik engem halgatnak ; és tudom, noha fájdalommal, hogy az alázatosság, mellyet én itt hirdetek, az az elrejtett bölcseség mellyet Sz. Pál hitt hogy jól leír , midőn mondja , hogy ez légyen az, mellyet senki e’ világ’ Fejedelmi közűi meg nem ismért. De ugyanazért hirdetem én azt néktek , hogy a’ világ’ Istenének akaratja ellen is szabadon kinyílatkoztassék az ott, a’ hol leginkább nem tudatik, és nyilván vitattatik ; hogy igaz ne legyen többé , hogy azt senki a’ világ’ Fejedelmi közül meg nem ismerte, hogy az Udvarban is vegyen az bizonyságot melly megszentelje azokat; kik azt hiszik vagy kik az Istennek megigazlására szolgálnak azok ellen, kik azt nem hiszik. Mert vagy egy vagy más módon szükséges , Keresztények hogy az a’ bölcseség diadalmaskodjék tévelygésnek felett. Én pedig hálákat adok néked, ó én Istenem, hogy vágynak még lelkek, mel- lyekben az tellyesen diadalmaskodik azok felett hogy kezed meg nem rövidedett; hogy a’ Nagyok között , kiknek én szóllok , találkoznak még szívből alázatosok , kiknek kinyilatkoztatod útaidat. Azok a’ te Választottid, Uram, és e- gyedűl téged illet azoknak megkülömböztetése. Ha Ők kevés számmal vágynak, az a’ te taná- csidnak mélysége , mellyet mi tisztelünk; de akár hogyan legyen az én azonban vigasztalhatom