Bourdaloue, Louis (S.J.): Tisztelendő páter Bourdaloue Lajosnak prédikátziói. 6. könyv (Pest, 1815) - 10.047f

( .5<* >

hoznunk, Keresztények, hogy az Isten e’képen cselekszik- Máriára való nézve. Mert a’ mint Sz. Bernárd Apátur okoskodik egy Istennek, ki önnön maga készült magát szinte’ feletté- kénységig megalázni testünkbe öltözvén kellett véghetetlenűl gyönyörködni az alázatosságban, mivel a’ dicsőségnek állapotában is olly tekintettel volt ehez a’ jó erkőlcshez és egyedül azon okból hogy Ö nagy, minden hajlandósági a’ kicsibbekhez és alázatosokhoz vágynak. Mit kellett várni tóle a’ közellévo készületben melly- ben volt ó arra, hogy alázatos Istenné lenne, ha nem azt , hogy még becsületének tartsa ; hogy valamennyi teremtések közül legalásatos- sabbikban fogantatott,és hogy mivelódvén követ- kezendóúl az alázatosság által akart béjönni a* világba , melly jó erkölcs volt az ó legfőbb é- desgetó szere ?

De végtére , mi volt tehát olly különös és olly ritka Mariának alázatosságában és miben látszott akkor néki a’ Mária’ alázatossága ó reá olly méltónak lenni? Ah ! Keresztények, az Isten talált Máriában egy alázatosságot, melly e’ földön nem láttatott, és soha láttatni nem fog. Akarom mondani, egy érdemnek tellyé- hez kapcsolt alázatosságot; első környülmény: mert érdem nélkül , úgymond Aranyszájú Sz. János az szükség ; valamelly érdemmel a- lázatosnak lenni, dicséret ; de minden érdemeknek valóságos birtokában lenni, az csuda; és a’ csuda kívántatott a’ megtestesülésre. Ez a’ csuda látszatott pedig szemlátomást a’ Mária9 személyében. Mert , vigyázzatok ha tetszik , üdvözöltetik ő mint malaszttal tellyes: ÜduÖz- légy malaszttal tellyes; (A) ésj ő valja ,thogy

(A) Luc. i.