Bourdaloue, Louis (S.J.): Tisztelendő páter Bourdaloue Lajosnak prédikátziói. 6. könyv (Pest, 1815) - 10.047f

( 350 )

Azok helyett a' gyalázatos é® vétkes gyönyörűségek hellyett mellyekkel a’ világ kínálta őket és mellyektől ők annyira irtóztak az Isten másokat merő mennyeieket ’s istenieket készített nékik. Nem fogjuk meg mi talán elménkkel azokat, mert érzékenységeikben elmerülnek lévén nem akarjuk mi , mint ők ol!y állapotba tenni magunkat hogy megfogjuk azokat. De az ő azokban lévő gyakor tapasztalásoknak mel- lyeket mi meg nem tagadhatunk , meg kell a’ 4 felöl győzniek 5 szégyeníteniek bennünket. Midőn a' kárhozottak a’ mint a Sz. írás tanítja a’ lángoknak vallják hogy elfáradtak a hamisság útjában ; (A) midőn a’ \ íiágnak rabos szolgái önnönmagok bizonyságot tesznek nékünk arról hogy az életben niucs ő érettek egyéb hanem keserűség, háborgás, és éleknek gyötrelme, (B) az Istennek Választott! bizonyosokká tesznek ellenben bennünket , hogy ők soha másban fel nem találtak az igaz vigasztalásoknak kút fejét, hanem az Istenben hogy mennél jobban szorgalrílatoskodtak sanyargatni magokat ő érette, annal jobban éreztette velek a’ ma- lasztnak belső kenetét, és hogy az az élet meí- lyet ők a’ Kereszténységnek legkeményebb gyakorlásiban töltötték el , távol legyen hogy keménynek s keservesnek látszatott volna nékik mint egy előre megnyertt boldogság volt azoknak. Miért fogunk mi megátalkodni abban, hogy ne higyjük azt nékik ; és mi hasznok volt volna ő nékik abban ha megcsaltak volna minket ? De ha mi azt hiszük nékik miért fogunk megátalkodni abban, hogy inkább boldogtalanok legyünk a’ világgal mint sem hogy valóságos boldogságunkat az Istenben keressük í

(A) Sáp. .5. 7. (Bj Jerem. 14. 19.