Bourdaloue, Louis (S.J.): Tisztelendő páter Bourdaloue Lajosnak prédikátziói. 6. könyv (Pest, 1815) - 10.047f

- ( 13 ) kevély szegény? Ám, ti közülünk , ha jól is* méri magát, nem fogja megvallani, hogy mint Bűnösnek része vagyon néki ebben az átokban: A' hevély szegényt gyűlöli az én lelkem.

A’ mi nyomorúságunknak fellettékenysége az, hogy olly siralmas lévén mint én azt jelenné tettem néktek , ámbár melly siralmas legyen, meg nem siratjuk mi azt. A" Szentek és Istennek Választotti siránkoztak azon, mi pedig meg nem indúlunk rajta. Sz. Pál Apostol lelkének keserűségében epesztette magát a- zon, mi pedig vigasztaljuk magunkat a’ felől. Ah ! Uram felkiálta a’ Sz. Ember Jób , miért tettél engem olly ellenkezővé veled és miért lettem én az által önnönmagamnak elviselhetetlenné ? (B) E’képen beszéli e’ egy világ’ fia? e’képen gondolkodik e ? nem; érzéketlen lévén roszaira , békeségesen szenvedi azt az Isten között s köztte lévő ellenkezésnek állapotját. Ha ő sóhajtozik természeti indulatinak igája alatt, nem azért sóhajtozik, hogy természeti indulati ellenkezővé teszik őtet az Istennel, hanem azért, hogy háborgatják a- zok az ő nyugodalmát, hanem azért hogy halálos boszúságokat okoznak néki, hanem azért hogy gyakorta látja magát tehetségtelenségberi lenni arra, hogy eleget tegyen azoknak. Hogy azok rabul tartják ötét a’ bűnnek törvénye alatt avval ó semmit sem törődik. Rabos szolgája ö a’ kívánatosságnak , melly uralkodik rajta de akartva való rabos szolgája, mert akarja hogy uralkodjon rajta. Erez ö szívében ezer belső felzendúléseket Isten ellen : és azok a’ szüntelen ’s olly veszedelmes zendülések , nen*

(A) F.ecíi. 2.5. 4. (B)Job. 7» 20.