Bourdaloue, Louis (S.J.): Tisztelendő páter Bourdaloue Lajosnak prédikátziói. 6. könyv (Pest, 1815) - 10.047f

( 11 )

retete a’hizelkedésnek, Jnelly megcsal, ’s megveszteget minket, az a’ megútálása a' jó erkölcsnek , az a mérges édesgetése a' rósz erkölcsnek: onnan az a’ belső háború; mellyet mi önnön magunkban érzünk , azok a’ csatáji a’ testnek az okosság ellen, azok a’ titkos pártolko- dási az okosságnak is az Isten ellen , az az ostoba magunk’ hánytatása , hogy azt akarjuk mindenkor a’ mit a törvény tilt , azért hogy azt nem akarjuk a' mit az parancsol nekünk, azért hogy azt parancsolja nekünk ; hogy szeretjük versenyességből azt a' mi gyakorta magában nem szeretetre méltó , és igazságtalanul ’s meg- általkodva hátra vetjük azt a mi nékűnk parancsoltatok hogy szeressük ; és a’ mi megérdernle- né hogy szerettetnék. Csudás, felfordulás , úgy mond Sz. Ágoston , de melly , ugyan azért hogy csudás , megérezhető próbájává lészen a’ bűnnek meliybe mi esünk a’ mi eredetünkben, és mellyet , születvén , magunkkal hozunk. Azt , mondom még egyszer, tapasztaljuk mi, és úgy tekintjük mint a’ mi Fogantatásunknak boldogtalan kovetkezésit. Már , megeggyezni abban mindenben, fogjátok ti mondani nékem, nem e’ annyi mint elegendöképen ismérni magunkat ? Nem , kedves Halgatóim , annak az első bűnnek , mellyről én beszéllek , foganati között vágynak még keservesebbek , mellyek- nek megismérésére vezet minket e’ Titok, mellyet mi ünnepiünk. Ez nem a’ mi nyomorúságunknak fundamentoma ; hanem , vigyázzatok,ez annak a’ tetézete,ez annak a felettékenysé- ge, ez annak a’ csudája, ez annak a visszaélése ez annak a’ gonoszsága,ez annak a’ nagy ravagyó- dása,és ha ez a’szó nem elegendő, hogy a’ Prófétával magyarázzam ki magamat , ez annak a