Bourdaloue, Louis (S.J.): Tisztelendő páter Bourdaloue Lajosnak prédikátziói. 5. könyv (Pest, 1814) - 10.047e

( 68 )

Mert szükséges arra, mondja Sz. Jeróiiy- mos , és ez az oktatás még illendőbb a’ dologhoz, mellyröl én beszéllek, és alkalmatosabb ti építéstekre , mintsem minden a’ mit eddig mondottam ; szükséges arra , hogy üdvözűl- jünk , egy egész környűlmetélés , egy közönséges környűlmetélés , egy környűlmetélés , melly kiterjeszti magát mindenre, és melly semmit ki nem vészen. És annak oka, mondja azon Sz. Atya, nyilván való; mert nints az a’ rósz erkölts mi bennünk , melly el ne vesztethesse velünk az üdvözséget, ha mi azt neve- kedni ’s megerősödni hagyjuk; nints az a’ rendetlen hajlandóság , ámbár melly természetű legyen az melly ne lehessen oka romlásunknak, ha hatalmat vesz az rajtunk; nints az a természeti indulat, melly elegendő ne legyen kárhoz- tatásunkra , ha mi azt az Istennek alá nem vetjük. Valóban, közönségesen nem egyéb természeti indulatnál , a’ mi minden rendetlenséget teszi a’ mi lelkűnkben , és a’ mi örök kárhozatra kitesz bennünket: egyebek mind, ha akarjátok <, rendben vágynak ; egyedül az, azért hogy nem gondolunk avval, és annak megza- bolázásán nem munkálkodunk , nyakrafore vet bennünket a’ mélységbe. Szükséges tehát, hogy a * szívnek környűlmetélése szint’ addig menjen, vagy inkább, szükséges hogy az által kezdődjön, és ahoz kösse le magát. És azt az indulatoknak közönséges sanyargatását, azt a’ kivétel nélkül ’s hátratartás nélkül való sanyargatást nevezem én környűlmetélésnek Krisztus Jésusban: Kiben környúl is metelkedtetek. lm’ az az új parantsolat, mellyet Ó kiadott; és attól fogva mondhatta ó nékünk , a’ mit annak- utána az o Apostolinak a’ szeretet’ hagyományáról mondott: Új parantsolatot adok nek-