Bourdaloue, Louis (S.J.): Tisztelendő páter Bourdaloue Lajosnak prédikátziói. 5. könyv (Pest, 1814) - 10.047e

hövetkezendőűl mind az Isten’ választására, mind az emberek’ helybehagyására méltóbb, mint Krisztus Jésus’ szegénységének ’s alázatosságának jele. Halgassátok annak próbáját , melly e’ beszédnek részelését fogja tenni. A’ jel, mellyet az Angyal ád a’ Pásztoroknak, hirdetvén nékik Krisztus Jésus’ születését, az Üdvözítő Istennek jele : Született nektek ma Üdvözítő , es ez d jel, (A) mellyrol megismerhetitek ótet. Üdvözítőnek hivatalához képest köll tehát azt a' jelt szemlélnünk. A honnan bého- zom én először, hogy az minden jelek közűi, mellyeket az Isten adott volna valaha az embereknek, legtsudálatosabb légyen: miért? azért hogy az leginkább természet szerént való, és egyszersmind legfoganatosabb jel, mellyet az Isten használt volna valaha arra, hogy az ő ma- lasztjának gazdagságit az embereknek kinyilatkoztassa, és az ó irgalmasságának foganatit vélek megéreztesse. Két minéműségek, mellyek azt a’ jelt külömböztetik : leginkább természet- szerént való jel, és legfoganatosabb jel. Leginkább természet szerént való , az az : legalkal- Tnatosabb kimutatására ’s megismértetésére a’ dolognak, mellyet az jelent: legfoganatosabb, azaz: Jegalkalmatosabb megmívelésére annak, a’ mit az jelent. Nem Keresztények , az Isten az egész ö böltsességével nem adhatott nékünk e' mái napon egy jelet, se’ nagyobban természet szerént valót, mivel az tökélletesen jelenti nékünk , hogy az Üdvözítő született, és miért született légyen: Első Rész: se’ foganato- sabbat, mivel az kezdi már elménkben s szívünkben megtenni a’ tsudálatos foganatokat, mellyekért született az Üdvözítő: Második Rész.

— ( 6 ) T(A) Luk. 2. ja.