Bourdaloue, Louis (S.J.): Tisztelendő páter Bourdaloue Lajosnak prédikátziói. 5. könyv (Pest, 1814) - 10.047e

( 31 ) oily nehezen akart megérteni, és talán elhin­ni, akarom mondani, a’ ti sorsotoknak bol­dogságát s divatját. Ellenben , világ’ Naggyai, világ’ Böltsei, világ’ Gazdagi ’s Hatalmasi, az a’ ti megalázta­tástok , és annak köll titeket az Isten’ útában félve ’s reszketve jártatni. Imádtok ti egy Is­tent , ki emberré lévén, semmi nem akart len­ni abból, a’ mi ti vagytok, és ki különös szán­dékból kívánt minden az lenni a' mi ti nem vagytok; egy Istent, ki világra jővén megve­tett minden emberi nagyságot ’s boldogságot, tekintvén azokat, mint az Ő küldetése’ végének tett akadályokat; egy Istent, ki azon szándék­kal hívta a’ szegényeket ’s kitsinyeket ti előtte­tek, és ki az által, (mernék-é én e’ szóval élni, ha nem volna miből megenyhítenem azt nék- tek ?) ki az által, mondom, látszatna titeket tsak nem megvetni: mert úgymint Evangyéli- oni Hirdetőinek , nem lehet nékünk, Atyám­fiái, mondá Sz. Czyprianus, (ámbár melly buz- gósággal sőt tekintettel is Jegyünk a’ ti szemé­lyetekhez) elhalgatnunk néktek azt a’ gyötrel- mes igazságot : de halgassatok engem , és ér­tsétek meg iól annak megenyhítését. Mert az nem egyátallyában igaz, hogy az a’ szegény Isten megutálta vagy megvetette légyen a’ vi­lág’ nagyságát; sőt azt is mondom, hogy tá­vol lévén attól hogy ő azt megvetette volna, tekintettel volt inkább az ő születésében ahoz, elannyira, hogy vágyakodott ő arra, és maga- ' hoz vonta azt: de itten ismérem meg én méír a’ jászol jelenek tsudálatos erejet, es imádom az Isten’ tanátsit. A’ mint bogy azon jelnek ereje kitetszett a’ kitsinyebben, föbmelvén ő- ket az ApostoJságnak följebb való hivatalira; a^ egyúgyúekben, megvilágosítván őket a’ hitnek' w

Next

/
Oldalképek
Tartalom