Bourdaloue, Louis (S.J.): Tisztelendő páter Bourdaloue Lajosnak prédikátziói. 5. könyv (Pest, 1814) - 10.047e
( H > legillendőbb a' tzélhoz , ’s legegyenlőbb a* tzéllal , mellyet ő magának föltett. Az egy, xni üdvözlésünkre, született Isten, a’ mi pedig minket, Keresztények, elvesztett, vagy inkább a’mi minket még minden nap elveszt, tudjátok ti azt, az a’ világ’ tisztességihez, a’ világ’ gazdagságihoz, a’ világ’ gyönyörúségihez való vétkes ragaszkodás. Három forgási a' megvesztegetésnek, három eredeti az emberek’ kárhozta- tásának. Már mit tselekszik Krisztus Jésus? Jön ő e’ világra az alázatosság’ jelével , a’ szegénység’ jelével, a’ maga’ sanyargatása’ jelével. Vigyázzatok: mondom én, határ nélkül való alázatosságnak jelével; miért? hogy ellentves- se azt annak a' mérték nélkül való nagyravágyódéinak , melly keresteti velünk a’ világ’ tisztességé, és melly a’ mi leginkább uralkodó természeti indúlatink közül eggyike. Mondom én, akartva való szegénységnek jelével; miért? hogy ellentvesse azt annak a’ föld’ javai’ ’s világ’ gazdagsági’ telhetetlen kívánságának, melly- től mi bírattatunk. Mondom én, tellyes maga sanyargatásának jelével ; miért? hogy ellentvesse azt annak a’ puhaságnak, melly minket megveszteget, és melly bennünket érzékenységűiknek rabos szolgáivá tészen Lehetett é jobban kimutatnia nébünk, hogy ő légyen az az Üdvözítő, kinek köll megszabadítania az Ő népét a’ pokolnak szolgaságától, és a’ bűnnek kegyetlenségétől ? Imádandó tselekede- te a’ mi Istenünknek! Ha az az Üdvözítő Isten tellyességgel ellenkező jelekkel jelent volna meg a’ világnak , mintsem azok voltak , meilyeket ö fölvett az ő születésének kijelentésére, elhitette volna-é velünk valaha azokat a’ nagy igazságokat, mellyekhez tulajdon tudomásunk szerént, hozzájok kötve vagyon a’ mi üdvözségünk ? Ki
