Bourdaloue, Louis (S.J.): Tisztelendő páter Bourdaloue Lajosnak prédikátziói. 4. könyv (Pest, 1814) - 10.047d

( 8o ) gát, és a' megszentelő malaszt’ állapotában lé­vő Igaznak megbötsülhetetlen boldogságát. Va­lóban, bűnnek állapotában nintsen az ember többé az Istenben se’ az Istennel, nfivel a’ bún elválasztja őtet attól, a’ kegyelemnek állapotá­ban pedig az Igaz az Istennel ’s az Istenben va­gyon , mivel a’ megszentelő malasztnak tulajdo­na az, hogy őtet az Istennel szorosan egyesülve tartja : mivel pedig a’ bűnös el vagyon válva az Is­tentől , nem mívelődik ő többé az Istennel, és u- gyan azért akár mit tselekszik , semmisem tetszhetik az Istennek ; mivel az Igaz eggyesúl- ve vagyon az Istennel, az Istennel mívelódik ő, és tsalhatatlan következésképen minden, a’ mit ő tselekszik, jóváhagyatik az Istentől: on­nan formálok én két mondásokat, mellyek fog­ják részelni e’ beszédet. Bűnnek állapotja fö­lötte boldogtalan állapot; miért? azért, hogy akkor , akár mit tselekedjen a’ bűnös , az Ő bűne elrontja annak minden érdemét az Isten előtt; az az Első Rész. Kegyelemnek állapotja fölötte boldog állapot: miért? azért, hogy ak­kor , tsak hogy keveset tegyen az Igaz , a' ma­laszt, melly megszenteli őtet, fölemeli annak érdemét az Isten előtt; az a’ Második Rész. Két gondolatok, mellyeket kifejtenem köll, és ma­gas Theologyia , mellyet igyekezni fogok egyen- lcfcépen megértbetóvé és oktatóvá tenni. ELSŐ RÉSZ. Az első mondásomnak megvilágosítására , melly, ámbár az a’ hitnek legerősebb állítási fölött fundálva vagyon , kimagyarázást kíván , szükséges annak értelmét előbb meghatároz­nom, ’s veletek jól megfogatnom. Mikor tehát mondom ? hogy a’ bűn semmivé teszi minden mi

Next

/
Oldalképek
Tartalom