Bourdaloue, Louis (S.J.): Tisztelendő páter Bourdaloue Lajosnak prédikátziói. 4. könyv (Pest, 1814) - 10.047d
egy Fia az ö Attyában volt, mindenkor áz o Attyával, ’s az o Attyának nevében mívelödötl helyesen mondhatta ö, a' mint mondja e'mái Evangyéliomban a’ Zsidóknak , hogy minden ó tselekedeti az ő részére tesznek bizonyságot és hogy az Isten előtt véghetetlen értékűek azok: A tselekedeteh mellyeket én tselekszem az én Atyámnak nevében, azok bizonyságot tesznek én felölem. (A) Alkalmaztassuk ezt az igazságot, magunkhoz Keresztények , mert a’ mi igaz volt Krisztus Jésus felől, a' mi fejünk és formánk felől, igaz az hasonlatosságképen Önnön magunk felől, és ha akarjuk jól megismérni a’ mi tselekede- tínknek értékét,és a’gyümÖltsöt,mellyet reményihetünk azokból, tegyünk ítéletet azokról az eredet által , mellyből kijönnek azok , és lássuk meg ha a’ kegyelemnek állapotjában vagyon, az. Bűnnek állapotja, kegyelemnek állapotja két egymással egyenesen ellenkező állapotok , mellyek megoszlatják a’ Kereszténységet, és a' világnak majd nem minden társaságit, avval a’ szomorú egyenlőtlenséggel, hogy a’ bűn által Isten’ ellenséginek száma véghetetlenűl föllűl balladja a’ kegyelem által Istennel eggyesűlt I- gazaknak számát; két állapotok , mellyeknek valóságos külömbségét szándékozok e’ mái napon megmutatni néktek , nem közönségesen , hanem a’ mi tulajdon hasznunkra való nézve $ boldog leszek én, ha e’képen belétek önthetek minden irtózást, mellyet ez érdemel, és minden nagyrabötsülését a’ másiknak, melly illeti azt. Még jobban kifogom fejteni néktek az én szándékomat, minekutána üdvözlottük volna a’ szűz Máriát. — ( 78 ) (A) Joan. 10. 25.