Bourdaloue, Louis (S.J.): Tisztelendő páter Bourdaloue Lajosnak prédikátziói. 4. könyv (Pest, 1814) - 10.047d

( 183 5

nálunk mi magunknak hasznokat, mellyek el^ szőr megvakítatlak minket, és onnan tsalhatatlan következésképen megkeserítenek ’s fölboszonta- nak , gyakorta haragra gerjesztenek a’ mi bö- tsünkre legméltóbb személyek ellen, és mindenkor azok ellen, kiket a’ keresztényi szeretetnek velünk eggyesítenie köll. Ó haszon , hány ítéleteket vesztegettél meg te annak az isteni jó erköltsnek kárával, és melly sebeket nem tsinálsz annak minden nap a’ bal bényo- mások által , mellyeket teszel az elmékben ! szükséges volna tehát, béíéjezi tsudálatosképen Aranyszájú Sz. János a’ végre , hogy jól ítéljen az ember a felebarátjáról , hogy ment legyen minden megelőzéstől , szabad minden hajlandóságtól, minden természeti indulattól, minden idegenségtól, minden ragaszkodástól, minden nehezteléstől, kívánságtól, félelemtől, egy szóval minden haszontól. De ki ígérheti magának, hogy e’képen legyen elkészülve? ki teheti arról bizonyossá magát önnön maga felől? ki felelhet az ő szívéről? Mivel olly kévésé jut az ember arra a’ tökélletességre , nem jobb- é az iránt ehez az Evangyéliom’ törvényéhez tartani magát: IVe i'té/jetek? (A) mert mit fogunk mi mondani az Istennek , mikor ő számot fog kérni tőlünk annyi sok ítéletekről, mellyeket teendettünk volna a’ mi felebarátunk felől? fognak-é szolgálni nékünk mentségül a’ mi megelöztetésink, és nem fogja-é mondhatni nékünk az Isten : igaz az , megeloztettél te ; de ugyan azért köllött megtartóztatnod magadat az ítéléstől; mert nem ítélted te vakmerőül a' te atyádfiát egyébkor , hanem mikor a’ haszon elválasztott téged ó tőle? Már, kívánod-é- egy

(A) Matth. 7. 1.