Bourdaloue, Louis (S.J.): Tisztelendő páter Bourdaloue Lajosnak prédikátziói. 3. könyv (Pest, 1814) - 10.047c

i 94 )

néki az a’ megelőzés? a’ természettől i az az: magától az Istentől, hi minden ember elméjébe irtózást nyomott be attól a’ rósz erköltstól, hi nem vévén a pogányokat is. Azon embernek tehát, a’ ki még tiszta, és az ó erköltsinek első épségében vagyon, igaz adiája vagyon arról a’ bűnről: soha nem követte el ó azt, és azért isméri azt lökélletesen. De hagyja tsak magát abba bevonatni, azonnal megfog gyengülni az az isméret, azonnal ki fog törultetni az az adia: egynéhány visszaesések után legiszo- nyúabb bűnök nem fognak látszani néki többé oily nagyoknak lenni: a’ tselekedetekról által fog menni a’ megszokásra, a’ megszokásról a’ megkeménykedésre, megkeménykedésróí bot- ránkozásra , botránkozásról utolsó szemtelenségre. JNem fogja ó többé egyébként tekinteni az Ótermészeti indulatját, hanem mint egy emberiségnek botsánandó erőtlenségét, nem lesz néki többé attól semmi furdalása , nem egyébnek fogja Ő azt mondani többé, hanem erköl- tsök’ nyájasságának, dütsekedni fog abban, tapsolni fog magának azon , diadalmaskodni fogazza!: mert azok, úgymond Párisi Guiliel- irius e’ felól írt tsudálkozásra méltó könyvében, a’ tisztátalanságnak elólmeneteli.

De hitte volna-é azt valaha valaki, ha a’ világnak vásotsága nem mutatná meg azt né- künk, hogy köllene a1 világban, és a’ Keresztény világban , annyira eJfordúíteszű embereknek lenni , hogy illy tetemes gonosztételt mérő nyájasságnak mondjanak ? Ha a’ Pogány ok és bálványimádók e’képen magyarázták volna ki magokat a’ felöl , a’ mi isteni tiszteletünknek botránkozása volna a'képen beszélleni ó utánok, és mint ók. De hogy a’ pogányok és bálványimádók között a’ Jég vásottakba!* is