Bourdaloue, Louis (S.J.): Tisztelendő páter Bourdaloue Lajosnak prédikátziói. 3. könyv (Pest, 1814) - 10.047c

— ( 40 ) — •

MÁSODIK KÉSZ.

Nem ok nélkül vagyon az , hogy az Apó-* étöl, az Ő Tanítványának Timótheusnak írván- is az első hívek’ erköltsinek igazgatására tanít, yán ötét, többi állítások között, mellyeket ó‘ tett, és mellyekre akarta hogy tanítassanak , különeSen ajánlotta néki, hogy parantsolja meg e’ világi gazdagoknak hogy ne legyenek kevélyek : E’ világi gazdagoknak megpa- raritsold, hogy Jen ne eszeskedjenek. (A) Mint ha , Aranyszájú Szent János’ kimagyarázáSa szerént , mondotta volna néki: semmi nein Veszedelmesebb egy kereszténynek a’ gazdagság bírásánál; és adja Isten; hdgy az Evangyéli- omi szegénység legyen osztály részek mindnyájoknak , kik az Evangyéliomot vallják! De ha onnan föllürol való parantsolatból; és a’ Gondviselésnek rendeléséből történik, hogy Volnának gazdagok közietek, legalább beszélj nékik mint Isten’ embere, és távol legyen hogy hízelkednél nekik az ő állapotoknak boldogsága felöl, kinszerítsd inkább őket magokat megalázni s reszketni, látására azoknak a’ boldogtalanságoknak , tnéllyek fenyegetik őket, és mellyeket meg köll nékik előzniek . Tudta ö , úgymond Szent Ágoston, hogy a’ kereszténységnek lelke voltaképen ellenkezik a’ kevélységnek leikével; és más képen is tudta, hogy a kevélységnek lelke * tsuda nélkül, mintegy elválhatatlan a* gazdagságtól. Azért élt Ő olly nagy buzgósággal a’ hatalmassággal, mellyel adott néki az Isten , hogy alávesse e' világi gazdagokat annak a’ Szent és isteni törvénynek, hogy soha ne legyenek nékik igen magas gon

(A) 1. Tim, 6. 17.