Bourdaloue, Louis (S.J.): Tisztelendő páter Bourdaloue Lajosnak prédikátziói. 3. könyv (Pest, 1814) - 10.047c
— ( 149 ) gyalázatodra , mivel semmisem látszik méltó b na k lenni megvetésre, mint egy serény és nagy igyekezetu buzgóság olly emberben , kinek tselekedeti meghazudtolják a’ szavait. Onnan, foganat nélkül való buzgóság a- zok’ részéről, a’ kikhez gyakoroltatik az; és íme miért: mert a’ mint hogy mi nem szeretünk megjobbítatni: és természet szerént mim den megjobbítás , melly máshonnan jön né- künk mint sem önnön magunktól, egyedül a- zon okból, hogy máshonnan jön, megsért, és föl háborít minket, örömest szorgalmatosko- dunk megvisgálni akár kit is a' ki buzgóságnak ’s szeretetnek látszatja alatt hatalmat akar venni rajtunk, és azt hiszük hogy jól védelmezők tőle magunkat, ha észreveszünk Ő benne bizonyos hibákat, mellyeket önnön maga nem vészén észre , és mellyekrol nem tesz igazságot magának. Az által megjátszodtatjuk mi minden ő intésit, az által tudjuk bézárni néki a’ száját, az által, távol legyen hogy halgatnánk Őtet, vadokká inkább és engedetlenekké leszünk , az által gondoljuk, hogy jusunk vagyon felelnünk néki azt, a’ mit Jétro felelt Moysesnek: Haszontalan dologtól emesztetel.(A) Haszontalanul dolgozol te, és igen haszontalan gondot veszel magadra. Legvastagabb tévelygés azt gondolni, hogy hinni fognak néked az emberek , midőn magad viseléséből ki tetszik, hogy magad sem hiszel magadnak; hogy követni fogják a’ te tanátsidat, mikor magad első vagy tse- lekedettel azoknak elhagyásában. Az annyi, mint egy kézzel építeni, és másikkal elrontani; azt pedig a’ Szentírás bolondságnak mondja. Onnan jön, hogy azoknak, ki.k a’világban (A) Evőd. i£. 18*