Bourdaloue, Louis (S.J.): Tisztelendő páter Bourdaloue Lajosnak prédikátziói. 3. könyv (Pest, 1814) - 10.047c

C 1*3 )

Mert azt olly képen érteni, tévelygés volt, és az a’ tévelygés, hogy kiilömböztessem azt az igazságtól mellyet hirdetek, két tzikkelyekben állott. Először abban, hogy Tertulliánus a-» karta, hogy a’ tisztátalanság önnön magában és egy átallyában megbotsáthatatlan legyen; a’ mit én gondolni nem akarok: hanem egyedül azt mondom, hogy az oily egy bűn, mellyet igen nehéz megorvosolni; olly képen, hogy az Isten’ Fia által rendeltetett , és az Anyaszentegyháznak sáfárkodására hagyatott orvosságok is, noha kitörűlhetnék azt, mind az által elég ritkán törülik ki, mert ezernyi majd nem meggyözhetetlen akadályok letartóztatják, azoknak üdvözséges foganatját. Másodszor , Tertulliánus’ gondolatja az volt , hogy a’ megrögzött penitentziátalanság, melly a’ tisztáta- lanságot követi, nem függ a’ bűnösnek akaratjától: mert az ö állítási szerént, ha a’ bűnös utolsó igyekezeteket tett is volna , és tökélletes egy penitentziatartásnak legnagyobban megérezhető próbáit adta volna, nem köll az Anyaszentegyháznak tekintetbe vennie, a’ végre, hogy yisszategye ótet -az isteni titkokkal való élésbe, és a’ hívek’ eggyességébe : másik ágo- zat, mellyet kárhoztat az Anyaszentegyház, és mellyet én vele együtt kárhoztatok, megismér- vén, hogy ha a’ legindúlatosabb V legnagyobban botránkoziató ember jó lélekkel visszatérne az Istenhez, ha annak világos jeleit adná» ha az ő töredelmességét életének törvényessége által megigazlaná, akkor az Auyaszentegy* ház, törvényes elégtételeket rendelvén néki, bébotsáthatná ótet a’ penitentziatartásra , és megadhatná néki a’kegyelmet, mellyet sóhajtásokkal ’s könyhullatásokkal kérendett volna. De egyszersmind azt is mondom, hogy az em-