Bourdaloue, Louis (S.J.): Tisztelendő páter Bourdaloue Lajosnak prédikátziói. 2. könyv (Pest, 1814) - 10.047b

( S'o )

kell visgálnunk két dolgokat, i, minémű az az állapot? <1, mi szükséges abban az állapotban ? Miriémü az aZ állapot ? határ nékül való , és tsak a1 te kevélységednek ’s kívánatosságodnak nagy adiái felett fundáltatott állapot az ? ha az úgy vagyon, meg engedem hogy nints néked kelletén feliül valód: de keresztény lévén hozhat e elöl valaki illy mentséget ? és ha azok at állapotok meghitelesíttetnének, mivé lenne az alamis- nának parantsolatja ? Azon feliül, ha ollyan volna is a’ te állapotod, a’ minémünek képzeled azt magadnak, legalább azt nevezem én kelletén feliül valónak, a’ mi nem tsak haszontalan , hanem káros is te néked, az az : a’ mi a’ te rendetlenségidnek, tobzódásidrtak gyalázatos gvö- nyörüségidnek, felette való költségidnek, hiüságidnak, pompás életednek fenntartására szolgál. Vágd el azt mind, és lesz néked kelletén feliül valód, 158—*161. 1,

De nem élhetek én avval a^ kelletén feliül valóval állapotomnak megnagyobbítására ? halgasd az ért feleletemet. Tudva való dolog az, hogy az a’ maga’ nagyobbítására való kívánság vétkes egy Egyházi személyben , kinek egész kelletén felül valója a’ szegényekhez tartozik. Egyenlőképpen vétkes az mindnyájokban másokban? nem, hanem figyelmezzetek a’ kívánt fel tételekre. Meet engedem, kocy szabad legyen néked meg nágyobbítarti a’ te állapotodat, a te isteni tiszteletednek törvényi szerint j de ölly képpen, hogy okosságos egy szemérmétességnek határi között tartsad magadat, és hogy az alamisnáid a’ jövedelmedhez képpest üagyobbuljon ; és állításul tegyed magadnak, hogy azok volta képpen való részei a’ te állapotodnak. 161 —166. 1.

Ne mond, hogy tseléded ’s gyermekid vágynak, kikre keresned kell, azért nem kell el hagynod a’ Krisztus Jésus’ tagjait. Más képpen, úgy mond szent Ágoston, úgy tekintsed azt a’ szegényt, mint szerzésképpen jutott gyermeket a’ ti házatokban. Ne mond- jadd , hogy rosszak az idők: ha rosszak te néked, mennyivel inkább rosszak azok a’ szegényeknek ? kinek kell pedig meg segíteni azokat, kik többet szenvednek, hanem azoknak, kik kevesebbet szenvednek? 166—168. 1.

Emlékezzél meg, hogy holtodkor el kell hagvnod azt a' kelletén feliül valót. Emlékezzél meg, hogy semmi sem fogja nagyobban reá vinni az Istent az ö ideig való áldomásinak reád öntésére, mint am*’