Bourdaloue, Louis (S.J.): Tisztelendő páter Bourdaloue Lajosnak prédikátziói. 2. könyv (Pest, 1814) - 10.047b
C 468 ) magának, megvesztegeti ezt a’Férfi at ígéretek által; amazt az Asszonyállatot ajándékok által, azt a’ másikot fenyegetések által; végtére mikor, hogy bizonyosabban szerentséltessen abban, gyámolgatja magát a’ rósz erköltsével is és hamisságával annak, a1 kinek oltalmazását keresi: mikor mondom, az mind igen közönséges lévén, ártatlannak , törvényesnek, ’s bö- tsűletesnek tartatik , mit lehet béhozni? ha nem azt, hogy a’ bötsúletnek minden adiái (értem azokat, mellyeket az Isten bényomott mi né- künk) minden nap kitörültetnek a’ mi elménkből , mivel nem tekintjük többé azokat a’ világ’ bötsűletit mint a’ gondviselés által kijegyezett tisztségeket, hanem mint természeti indúlatink- nak tárgyait, vagy mint vakmeróebbek’ vágya- kodásinak kitétetett szerentse’ ajándékit. Halgassatok engem tovább is , Keresztények, és ne felejtsetek el semmit olly kiterje- dett erköltsi tanításból. Sarkalja egy némelly a’ legszentebb bötsületeket is, mint az ó születését illetőket; más törvény szegés , és minden más fondamentom nélkül azt hiszi hogy jó karba tette magát , és hogy mindenre lehet vágy akodni. Hogy arra ahétozzon, a’ mi a’ papságban nagyobb méltóságú , elég az arra , hogy minémúsége vagyon. Hogy nagy tisztségekre vágyakodjon, elég az arra, hogy ó gazdag A- tyától született. Hogy egy Fiú olly vakmerő legyen , hogy minden az akarjon lenni a’ mi az Attya volt, elég az arra, a’ közönséges beszéd szerént, hogy egy illyen ’s ollyannak fia legyen. Az úgy lévén, ámbár minő legyen az ő személy szerént való méltatlansága ’s tehetség- telensége , nem lészen semmi, a’ mit ő ne mé- részeljen : ítélni fog ő, kárhoztatni fog ő, kormányozni fog Ő, végezést fog ő tenni as em*