Bourdaloue, Louis (S.J.): Tisztelendő páter Bourdaloue Lajosnak prédikátziói. 2. könyv (Pest, 1814) - 10.047b
C 464 ) zésnek ’s választásnak tárgya lehet, meg köU mindazáltal ismernünk , hogy ahoz kuli annak kiváltképpen alkalmaztatnia, a’ mi tekinti a’ világ’ bötsületit, és a' mi elöl menetelünket a’ világban; akarom mondani, hogy arra, hogy az ember bátrán, és fedhetetlenűl érjen a’ vi- lá^* botsületire , nyilván valóbb , bizonyosabb» \s tsalhatatlanabb hívás kívántatik. Mert az Apostol a képpen mondotta ki azt nyilván, hirdetvén ezer az olly jeles törvényt, mellynek az emberek’ nagyra vágyódása mindenkor ellent szóllani kívánt, de méllyét az isten’ igéje örök* kön ellent fogja vetni annak , t, i. hogy senkinek sem köil magának tulajdonítania a’ bö-tsű* letet, hanem egyedül azt illeti az, a kinek szánja azt az Isten : Es senki nem veszi magának a' tisztet, hanem a' ki híuatik az Istentől. (A) Mind az Istennek mind az embernek haszna fölött egyenlőképpen fundáJtatott regula ez : az Istennek haszna fölött, mivel ötét illeti a’ bö* tsület, és kovetkezendöképpen ötét egyedül illeti megadni is azt, a’ mint néki tetszik , mikor néki tetszik , és a’ kinek néki tetszik ; mert ha az Ö jussát ’s nagyságát illeti elrendelni mindent a’ világban, nem illeti-é sokkal inkább ugyan azt a’ nagyságot ’s ugyan azt a’ just kedve szerént 's látomás! szerént regulázni azt, a’ mi nagyobban külömböztetett a’ világban? Az embernek haszna fölött; mivel lehet mondani közönségesen, hogy semmi nem veszedelmesebb az ember’ iidvözségének, mint a’ föl emelés; de ha minden föl emelés veszedelmes, mennyire veszedelmes az,mellyre önnön magától , és az 0 szívének kívánsága szerént ért ? Akár (A) Haebr, 5, 4, «A
