Bourdaloue, Louis (S.J.): Tisztelendő páter Bourdaloue Lajosnak prédikátziói. 2. könyv (Pest, 1814) - 10.047b

( 437 ) a’ lántz, tsak nem akaratunk ellen is , rabság­ban s szolgaságban tart minket: Ä maga ha­missági fogják meg az istentelent, és biinei kö­teleivel kötöztetik meg. (A) Tudom én azt, hogy az Isten élhet az ó egy átallyában való hatalmával, és a’ halálnak szempillantásában megszakaszthatja azt a’ lántzot; de tudom azt is, hogy annak egy szempillantásban való meg- szakasztására nem kívántatik kevesebb valami, mint egy malasztnak tsuda mivé, és hogy az Isten nem mível kösönségesen ollyan tsudá- kat. És valóban, látunk mi egy haldokló bű­nöst azon halálos állapotban, mellyben jelen­né tette magának , midón önnön magáról szóll- ván mondotta: Fohászkodtam én, ó én Iste­nem , az Igazak’ boldogsága utján , meggyoz- zetett lévén abban, hogy nints többé üdö ta- nátskozásra, és hogy ellene köll végtére mon­danom az én bűnömnek , hogy te hozzád tér­jek ; de fohászkodtam , és mind az által min­denkor le kötve voltam , nem idegen vas bé- kókkal, hanem tulajdon akaratom által : (B) az ellenség maga hatalma alatt tartotta azt; és az az öszve szőtt rendetlenségeknek hosszú sze­re és mint egy szint annyi egy másba foglalt karikák, majd nem akaratom ellen, és a’ ha­lálnak minden rettegési nem használván, a’bűn­nek igája ’s törvénye alatt letartóztattak engem. Megkeménykedésnek útján : mert az a% mindenkor vétkes, és soha nem szánó bánó, akarat megkeménykedett végtére a’ bűnben. Ha az a’ bűnös, az ó nyomorúságának érzejnényé- töí megindíttatván , üdóröl üdore az Isten felé fordult volna, és bátor igyekezetek által az Ó esetiből föl keit volna annyiszor, a’ mennyi­(A) Prov. 5. 22. (B) S. Augustinus.

Next

/
Oldalképek
Tartalom