Bourdaloue, Louis (S.J.): Tisztelendő páter Bourdaloue Lajosnak prédikátziói. 2. könyv (Pest, 1814) - 10.047b

— ( 435 )

magához való igazságtalanságát? Látni magát azon a’ halálos napon lenni, melly után nem ér több napot, és akarni még halasztani; látni magát a’ pokolnak kapuinál lenni , és nem munkálódni még azon, hogy vissza húzza magát onnan ; látni magát majd majd elveszni , és kételkedni még a' szeretetnek legszorgosabb kötelességét magának megtenni, bölts rendeléseket tévén, hogy el ne vesszen; lehet-é azt megfogni,vagy lehet-é azt megbotsátani? Mindazonáltal , Keresztények, addig megyen a’ világi gyönyörűségekben merült léleknek eltévelyedése, mikor elhagyja magát az ember annak követésére* Környűi véve vagyon, a’ mint beszéli a’ Szentírás , a’ halálnak fájdalmitól, és 0.' pokolnak veszedelmitól , és mindazáltal veszedelembe veti magát, bátorítja magát, halasztja az üdot, holnapi napra támaszkodik; vetekedik önnön magával, megjátszodtatja magát, tetteti maga magát; végtére meghal gyű- lölségben ’s ellenkezésben lévén az Istennel. Két féle képpen vétkes halál * mind az életnek, melly azt megelőzte, penitentziátalansága által, mind a halálnak, melly vele jár, penitentziátalansága által.

Mondottam en, hogy e’ két féle peniten- tziátalanságok között, úgy mint az életnek penitentziátalansága, és a’ halálnak penitentziátalansága között olly egy kötés vagyon, hogy eggyike tsak nem elhibázhatatlanúl vezet a’ másikára , és mi képpen azt? a’készületnek útján, az az: a’ szokásnak útján, a hozzá ragaszkodásnak út ján,a’ megkeménykedésnek útján ; három gráditsok , mellyeket följegyeznek a’ Szent Atyák a’ leírásban, mellyet nékünk arról a’ pe- ».ítentziátalan bűnösöknek első rendéről tesz- ; ; Ee 4 • x