Bourdaloue, Louis (S.J.): Tisztelendő páter Bourdaloue Lajosnak prédikátziói. 2. könyv (Pest, 1814) - 10.047b

( 273 )

nek kútfeje volt, örök kárhoztatástoknak oka lészen. Mind eggyike mind másika különös figyelmesességet kivan.

ELSŐ RÉSZ.

Hogy tehát először megvisgálljuk Krisztus Jésus’ gondolatját; és a’ fo tzikkelyt, mel- lyet mostanában ki köll fejtenem , arról vagyon a’ szó, hogy jól megfogjuk azt világ’ megtérésének , és a’ kereszténység’ behozásának nagy tsudáját, mellyet én Szent Jerónyrnos után úgy tekintek, mint hitnek tsudáját. És mivel kételkedhetetlen dolog az, hogy ennek a' tsudának egynek köll lennie a’ meggyőzhetet* lenebb próbák közül, mellyekkel élni fog az Isten mi ellenünk , ha valaha kárhoztatni fog bennünket, szükséges e’ mái napon olly-adiát formálnunk magunknak arról, melly tehetséges legyen arra , hogy föl ébreszsze szívünkben az Isteni tiszteletnek legelevenebb érzeményit. A’ dolog nagy , azt tudom ; ki meri-é az az Anya- szentegyház’ Szent Atyáinak ékesen szobását, és meghalladja az emberi elmének kiterjedését. De kössük magunkat a’ merő és tiszta kitévéshez , mellyet tett arról Aranyszájú Szent János az ő {>eszédi közül eggyikében. Hogy apnak igazságát jobban megfogjuk, tegyünk Ítéletet arról az által, a’ mit ő föl jegyez hogy annak példázatja volt; mondom a’ JNinivitáknak megtérése által, és a’ Jónás’ prédikállásának tsu- dálatos foganatja által. íme’ e’képpen.

Jónás futván, de noha fut, az Istennek, ki őtet küldi,hatalma alól magát ki nem vonhatván , megszégyenedett és bánattól megmutatott lévén, vészen az Úrtól új parantsolatot, hogy menjen Ninive Városába. Elmégyen ő I\'tigy Böjti II. Könyv. S