Bourdaloue, Louis (S.J.): Tisztelendő páter Bourdaloue Lajosnak prédikátziói. 2. könyv (Pest, 1814) - 10.047b

( )

akarván az által értésekre adni, hogy az ala* misnának nem köl! meghatározóinak lenni ; hanem, arany beszédű Szent Péter’ mondása «zerént, vetekedő társa lévén az Isten’ irgalmasságának , ki köll terjesztenie magát olly jól ■az ellenségekre, mint a' jó barátokra, valamint az Isten hagyja fölkelni az Ó napját olly jól a’ rosszakra mint az Igazakra: Ha éhezik a te ■ellenséged adgy néki enni. Már , ha az Isten •úgy akarta azt olly egy törvényben, mellyben, <úgy látszik, hogy szabad volt az embernek gyűlölni az ö ellenségét, a’ mint magyarázzák azt <a’ Szent Atyák , ítéljétek meg Keresztények , mit kíván ő mi tőlünk , kiknek az ellenségek’ iszeretete tulajdon kötelesség, és különös pa- Tantsolat.

És ugyan onnan hozzuk be melly nagy a’ ’vakságok ’s tévelygések bizonyos személyeknek, mellyek szintén az ó alamisnájokban is 'hagyják magokat az ó természeti indúlatik ’s 'természet s?erént való hajlandóságik által kor- mányoztatni ; mell vek adnak ezeknek , azért hogy ezek tetszenek nékik, és soha nem adnak amazoknak, azért hogy amazoknak nints az a’ szerentséjek hogy lessenek nékik : mellyek dü- tsöségnek ’s bötsűletnek tartják megsegíteni szükségiket eggyikeknek , és tsak keménységgel s meghatározatlansággal viseltetnek másokhoz; az az: mellyek megelégítik az Ö tulajdon szereteteket alamisnát adván , és titkos egy gyűlölségnek mozdítását követik nem adván «azt; mert az a’ lélek szerént való személyeken is megtörténik, a’ nélkül, hogy észre vegyék azt. Már , az Evangyéliom’ lelke-é az ? szokjunk meg, kedves, Halgatóim , a’ Keresztényi tselekedeteket keresztényül megtenni, és ne ^S^egessük meg azoknak szentségét; a’ hamis-