Bourdaloue, Louis (S.J.): Tisztelendő páter Bourdaloue Lajosnak prédikátziói. 2. könyv (Pest, 1814) - 10.047b

( 138 )

az alamisna’ parancsolatja ’s szükséges volta felöl hallani beszállni. A' kik alámisnát nem adnak , azok semmi kétséget nem tsinálnak magoknak abból és soha nem vádolják a’ felöl magokat a’ penitentziatartásnak ítéloszékében r és a kik adnak, úgymond Aranyszájú Szent János , azok azt mint tartozásokon föllúl tett tse- lekedetet, és nem mint szoros, és kemény kötelességet, tekintik. Adnak ók alamisnát; de- egyszer’smind titkos egy gyönyörűségek vagyon abban, hogy ok tartozásokon föllúl tselekesz- nek; hízelkednek magoknak evvel a’ gondolattal, és szeretnek abban múlatozni, vagy azért, hogy tartsák föl magoknak a’ szabadságot arra, hogy azt ne adjanak, vagy azért, hogy magoknak tulajdonítsák minden érdemét annak, a’ mit adnak. Vitathatatlan igazság mindazonáli O _ o

tál az , hogy az Isten’ Törvénye kötelez minket arra, hogy vigasztaljuk a’ szegényeket a’ mi alamisnánk által, és ez a’ törvény , Keresztények, olly kemény, hogy ottan semmiben sem kevesebbé mint a’ mi örök üdvözségünk- ben jár a’dolog. Az Isten nem akarja elvenni tőletek a’ ti szereteteteknek érdemét mikor alamisnát adtok ; de az sem igazságos, hogy ti elvegyétek, vagy kívánjátok elvenni tóle a hatalmat, melly vagyon, és mindenkor lészen neki arra, hogy parantsolja azt néktek: valamint ó nem tagadja meg tőletek az egyiket, úgy ti nem vitathatjátok néki a’ másikat; és hogy minden arra szükséges magotok’ megadását bésúgjam néktek , szükséges jól meggyőzném benneteket három dolgokról. Először, hogy az alamisnanem merő tanáts, hanem pa- rantsolat. Másodszor, hogy az nem ama’ közönséges , és meghatározatlan , hanem bizonyos egy dologra intéztetett parantsolat. Har-