Bourdaloue, Louis (S.J.): Tisztelendő páter Bourdaloue Lajosnak prédikátziói. 1. könyv (Pest, 1814) - 10.047a

( 7° )

Isten igazságos büntetés képpen által adja akkor azokat a’ világi lelkeket az ö barom természetű indúlatiknak , a’ mint vélte azt az Apostol; legyen bár, hogy a’ természet és hajlandóság viszi ókét arra , ellent nem állván abban az okosságnak gyenge látomási; akár hogyan legyen az, azok a’ bűnöknek tsudái mindnyájan egybegyűjtve Lesznek az Isten haragjának kin- tsében: (A) Az Isten azokat mind egyszerre jelenné fogja tenni egy kárhoztatottnak; és mint egy tsúfolódás képpen (ne botránkozzatok meg e’ szóban , önnön maga az Isten beszél e’kép- pen, és kívánja végtére, hogy azon az utolsó napon legyen néki jussa arra , hogy az istentelent , vagy legalább az Ó istentelenségét meg- tsúfolja : Én is nevetek , 's megtsúfollak :) (B) tsúfolódás képpen , mondom , kérdezni fo^ja ótet az Isten , ha az okossága súgta-é be neki mind azokat az utálatosságokat , ha helyben hagyta-é az okossága azokat, ha eggyet értett-é az okossága ö vele azok felól ?

Ah Uram! (föl kiáJta Szent Ágoston, szo- rongattatván a’ belső furdalásoktól, mellyeket olly rettenetes igazság éreztetett vele) megvallom; az a' gondolat vitte véghez az én megtérésemnek munkáját , az az én üdvözségemnek oka, es az húzott ki engem az én gonoszságomnak nagy mélységéből; a’ te ítéletednek én okosságom ítélete fölött fundáltatott félelme hívott vissza engem te hozzád. Igyekeztem én Uram! megmenekedni te tóled, és úgy élni, mint nem lévén többé Istenem; de volt nékem okosságom, mellytöl nem lehetett megmene- kednem, és az az okosság mindenütt követett engem. Ámbár minő vallást vettem volna föl, ----------------------(A) Dent. 3'

(D) Frov. i,