Bourdaloue, Louis (S.J.): Tisztelendő páter Bourdaloue Lajosnak prédikátziói. 1. könyv (Pest, 1814) - 10.047a

nel tartozik, és hogy soha ne hagyja el a’ birtokot, mellybe tette őtet az Isten , hogy arra való nézve az ó tanátsának ’s értelmének kezében legyen.

Emberi tekintetnek annyival gyalázatosabb szolgasága, hogy az foganatja egyetemben mind elme’ kitsinségének mind szív’ alávalóságának , melJyet mi titkolunk, de mellyet hijában tit- unk önnön magunknak, és mellynek titkos v -gálását el nem fojthatjuk. Mert ha nékünk az. a ízent kevélységünk volna, egy Szent A- ' í'j í mondása szerént, ha mi azzal az érze- mények’ nemességével bírnánk, mellyet bésúg a’ reszténység, mondanánk szabadon mjnt Szent Pál : JNem négy mit m az Elv ángy éliomot: ' A' követnénk azokat az ó testamentombéli ‘ mézeket, kik érdemet tettek magoknak abból, hogy az istentelenségnek színe előtt is gyakorolták az ó isteni tiszteleteket: midón mások mindnyájan tsoportosan futottak a’ Jeroboam* bálványihoz; ifjú Tóbiás nem félvén különösnek látszatni, sót dütsekedvén is abban, hogy az Ó olly szép ügyében, maga egyedül ment a* Jerusálemi Templomba , és az által méltóvá tette magát a’ dítséretre, mellyet a’ Szent írás tett az o álhatatossága felöl : Végezetre midőn mindnyáján at arany borjúkhoz mennének, mel- lyeket Jeroboam at Izrael Királya tsinált vala , ö egyedül futja vala mindenek társaságát, és Jeru- sct'embe /négyen vala az Lír templomába. (B) A - keppen, La minden, a’ mi környúl vesz minket, az Istenről való feledékenységben, és az ó törvényének megvetésében élne, mi, mint Keresztények, abban dütsekednénk , hogy an- jiak az isteni törvénynek hív megtartói vagyunk,

“ ( 344 ) —

(A) Row, i. 16. (B) Tob. 1 5.